Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

szükségessé vált, hogy az egyesített vármegye majd négy éves fennállása során keletkezett iratokból a Mosón megyét (is) illetőeket megszerezzék. Végül a jelentős mennyiségű anyag egy része eredetiben, más része másolatban került a levéltárba. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott a levéltár anyagának már megkezdett regisztrálása és mutatózása. Egy közgyűlési határozat előírta Gudich Ferenc aljegyzőnek, hogy évenkénti bontásban egy-egy általános indexet vagy repertóriumot készítsen az urbáriumokról, a törvényszéki (polgári és büntetőperes) iratokról, a közadókról, a katonai költségekről és a kérvényekről.

63 A következő év tavaszán a jegyző jelentette, hogy a rendezéshez szükséges munkaerő biztosított, valamint azt, hogy egy helyi asztalossal 61 forintért további polcokat készíttetett.

64 Év végére Gudich aljegyző befejezte az 1698-1784 közötti megyegyűlési iratok rendezését, megteremtve azokban az évenkénti visszakereshetőség lehetőségét. Megírta az urbáriumok, valamint a polgári és a büntetőügyek mutatóját is. Megemlítette a munka nehéz és időigényes voltát, utalva arra, hogy még az 1785-1786. évi iratok sorba rendezése is két hetébe került, bár mindegyiken fel volt tüntetve a megfelelő jegyzőkönyvi szám.

65 A munka a következő években is folytatódott: külön fasciculusokban a közgyűlések szerinti sorrendbe tették az 1630-1786 közötti aktákat,

66 összeállították az 1790-1794 közötti be- és ki táblázások mutatóját, az önállóság visszanyerése óta keletkezett iratokat darabonként átvizsgálták és sorba rakták,

67 az előző évek jegyzőkönyveihez pedig elkészítették a mutatókat.

68 Elkészült a régebbi betáblázások mutatója is 1762-től.

69 1802-ben úgy határozott a közgyűlés, hogy a zálogleveleket, a privilégiumokat, az adományleveleket és a pénzügyi kötelezvényeket külön vaslemez ládában kell őrizni.

70 Elkészítését mindenesetre nem kapkodták el, kerek huszonöt évig kellett rá várni.

71 A megyegyűlés 1813-ban megállapította, hogy megnövekedett adminisztratív teendői miatt a főjegyző még a két aljegyzővel együtt sem képes a levéltár kezelését is ellátni. Ezért indítványozták egy külön „archivarius" alkalmazását, akinek feladata az lenne, hogy „a leveles házban lévő iratmányokat rendbe tartsa, s mikor azokbul valamely darab kívántatik előhozza, és ismét helyére vissza tegye".

72 A Helytartótanács azonban pénzügyi okokból nem engedélyezte az új állás létesítését.

73 Ebben az időszakban a levéltár a megyeház földszintjén helyezkedett el. Három (összehasonlításul: a börtönnek kilenc), dróthálóval védett ablaka az udvarra nyílt.

74 Később — tűzbiztonsági okokból — az ablakokra vastáblákat szereltek.

75 A helyiség a GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1372/1791. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 584/1792. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1183/1792. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1260/1793. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 148/1795. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 860/1795. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 533/1796. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 140071802. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1517/1827. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 294/1813. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 893/1813. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 500/1823. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1524/1833. 62