Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

beszámolnak, hogy mennyi pénzt költött a vármegye irodaszerekre: 1743-ban 45, 1744ben 40,

35 1746-ban pedig 90 forint szerepel a számadásokban

36

. Ekkoriban vonult nyugalomba a vármegye hosszú időn át volt jegyzője, Trummer János; a nála lévő iratokat az alispán és Zichy Ferenc aljegyző vették át

37

. Utóbbit a következő évben — miután Perdinics József jegyző, királyi szolgálatba lépve, tisztéről lemondott -— a főispán a vármegye jegyzőjévé nevezte ki. Egyszersmind feladatává tette, hogy — miután a vármegye még nem gondoskodott az archívum megfelelő elhelyezéséhez szükséges helyiségekről — az iratokat saját szállásának egy biztonságos helyén őrizze.

38 A dolgot mindenesetre nem siették el: 1755-ben is csupán arról olvashatunk, hogy a levéltári helyiség kialakításának ügye további halasztást szenved.

39 Ugyanebben az évben — Batthyány Lajos nádor erőfeszítéseinek köszönhetően — az Archívum Regni felállítása a megvalósulás küszöbéhez érkezett. A nádor értesítette a vármegyéket, hogy a náluk levő, országos jelentőségű iratokat adják át, továbbá lehetőség szerint a magánkézben levőket is derítsék fel. A közgyűlés meg is tette a szükséges intézkedéseket, iratok esetleges átadásáról azonban már nem tudósít a jegyzőkönyv.

40 Erre minden valószínűség szerint nem is került sor, mert a nádor 1764ben kénytelen megismételni korábbi rendelkezését, egyúttal azt az ésszerű és takarékos javaslatot téve, hogy az átadandó iratokat tegyék az országgyűlésre küldendő követek poggyásza mellé.

41

Ezen fontos ügy mellett egy apró epizód a levéltár napi működéséről: Naszvady János szolgabíró beadta azon perek, vizsgálatok, megintések és egyéb különféle ügyek iratait, amelyekben eljárt, mégpedig a „szokott mutatóval" ellátva.

42 A levéltár anyagáról 1768-ban leltárt (specificatio actorum archivi) vettek fel, amely az iratokat tárgyi csoportokba sorolva tartalmazza. A fontosabbak: 1. acta nobilitaria (armálisok, nemesi összeírások, másolatok, nemességvizsgálatok); 2. connotatio aliorum diversorum actorum (vegyes iratok); 3. acta Kussenicsiana (Kussenics Adalbert után maradt iratok); 4. számadások (rationes), részben a tisztviselők neve szerinti, részben időrendben (a legkorábbi 1666-ból); 5. perek (processus) 1676-tól; 6. országgyűlési törvénycikkek és iratok (1596-tól); 7. vármegyei adóösszeírások (libri conscriptionis) 1710., 1713., 1715.; 8. egyéb megyei összeírások (a legkorábbi 1647-ből); 9. céhlevelek (50-60 darab); 10. a vármegye régebbi iratai, évenként egy fasciculusba gyűjtve (1615., 1641., 1646., 1659.; 1670-től folyamatos, de az 1683. év hiányzik); 11. acta computualia (1709-től); GyMSMGyLIV. A. 502. a., 154/1743. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 190/1744. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 25/1746. GyMSMGyLIV. A. 502. a., 140/1747. GyMSMGyLIV. A. 502. a., 55/1748. GyMSMGyLIV. A. 502. a., 138/1755. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 125/1755., illetve GyMSMGyL IV. A. 502. b., 749. sz. irat (1755. év) GyMSMGyL IV. A. 502. a., 123/1764., illetve GyMSMGyL IV. A. 502. b., 2284. sz. irat (1764. év) GyMSMGyLIV. A. 502. a., 136/1755. 59