Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - KILÁTÓ - Kőrösmezei András–Németh István: Beszámoló a 2001. május 7. és 11. között a berni Schweizerisches Bundesarchivban töltött tanulmányútról / 48–53. o.
A levéltár hasznosságáról az állampolgár a Bundesarchiv kiadványai kapcsán is meggyőződhet, hiszen a szokásos levéltári kiadványok mellett (segédletek, jegyzékek stb.), valamint az itt publikált tudományos kiadványokon túl (monográfiák, illetve forráskiadványok, amelyek előállítására külön kutatócsoport működik a levéltáron belül) tudatosan olyan kiadványok létrehozásán is fáradoznak, amelyek a nagyközönséget érdeklő, aktuális történeti kérdéseket népszerűsítő formában, olvasható, számos képpel illusztrált formában dolgoznak fel. E kiadványok elsősorban a 20. század problémáival, például a Svájcot, valamint az ország lakóit nagy mértékben érintő második világháború alatti menekültkérdéssel, a bankokkal, vagy a világháború utáni általános életszínvonallal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Olyan kérdésekkel tehát, amelyek eleve érdeklik a nagyközönséget, olyan formában, amely érdeklődővé teszik azokat, akik csak egy kicsit is fogékonyak a történelem iránt. E kiadványokat természetesen nem kizárólag a levéltár munkatársai, hanem a kérdésben szakértő „külsősök" készítik. Ezt a célt szolgálják azok a kiállítások is, amelyek hasonló jelleggel a nagyközönséget érdeklő, általában 20. századi tematikájúak. Kutatószolgálat, ügyfélszolgálat A Bundesarchiv (miután a svájci szövetségi állam egészen új keletű: 1798-ban hozták létre) alapvetően újabb kori iratanyagot őriz, így a kutatószolgálatot az Európában általánosnak számítható család- és helytörténeti érdeklődés csak egészen érintőlegesen érinti. A kutatási esetek nagyobbik része tudományos célú, azonban ennek ellenére itt is hasonló tendenciák érvényesülnek, mint a magyarországi levéltárakban, vagy a Magyar Országos Levéltárban. A kutatók éves és napi átlagban mért száma, valamint a kutatási esetek mennyisége egy évtized alatt egyaránt a duplájára nőtt, ami azt jelenti, hogy naponta átlag mintegy 20-23 kutató fordul meg a Bundesarchiv kutatótermében. A kutatószolgálatot egy állandó stáb, illetve beosztott levéltárosok látják el, a kikért iratanyag felhozatala pedig állandó, így a kutató szinte azonnal hozzájuthat a kikért iratokhoz. Ezt annak ellenére tudják megszervezni, hogy 2000-ben például a kutatók száma közel 5500 volt, a kérések száma pedig összességében meghaladta a húszezret. Ami Magyarországon általános tendencia, az Svájcban is, miszerint a kutatások számának növekedésével rohamosan nőtt a másolatok számának megrendelése. 1990-től kezdve ötévente közel tízezer darabbal több másolatot készítettek. Hogy valamilyen határok között tudják tartani a megrendelések számát, a Bundesarchiv kutatási szabályzata szerint egy kutató évente 200 másolatot rendelhet meg. Gyűjtőterületi feladatok A berni Bundesarchiv szervezete némileg eltér a Magyar Országos Levéltárétól. Ennek oka részben az, hogy a Bundesarchiv feladatköre szűkebb, mint a legfőbb magyar levéltári közgyűjteményé. Svájcban, mint megtudtuk, sem a Bundesarchiv keretein belül, sem azon kívül nincsen nyilvános gazdasági levéltár, így az iratértékeléssel foglalkozó Fachstelle Bewertung (szó szerint: iratértékeléssel foglalkozó szakhivatal) egyik 50
