Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla–Sipos András: Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése / 11–40. o.

védjegyek és földrajzi árujelzők szabadalmi oltalma, Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása. A nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányi szerződéssel kapcsolatos perek. (1992-től). A cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, (tartalmi változtatásokkal 1972-től). Azok a közigazgatási határozatok ellen indított perek, amelyekben a közigazgatási határozatot hozó elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjedt. (1987 után). A választott bírósági ítélet és egyezség érvénytelenítése iránti perek. Sajtó-helyreigazítási perek (1972-től). Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások igazgatótanácsa határozatának megtámadására irányuló perek (1979-től). Az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításaival kapcsolatos perek (1952-től fővárosi, 1972-től megyei). A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt indított perek, ha a végrehajtást a megyei bíróság indította el (1952-től). Nem a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó gazdasági perek (1952-től). Helyi önkormányzati képviselők választásánál a kifogást elutasító területi választási bizottság döntése elleni perek. Értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos perek. Személyhez fűződő jogok megsértése esetén indult perek. Szerződésszegésből eredő kártérítési perek, ahol az életben, a testi épségben vagy az egészségben kár keletkezett. 3.2. Irattári rendszerek Annak ellenére, hogy a BUSZ részletesen szabályozza a bírósági irattározás rendjét, munkánk során ettől több-kevesebb eltérést tapasztaltunk. A nagy ügyforgalmú bíróságok számkereteket alakítottak ki a nagy számban előforduló ügyekre. A besorolás alapja a bíróságok szervezete, ebben az esetben az ügyeket tárgyaló kollégiumok szerint történik az irattározás, azonban a bíróságon belüli átszervezések miatt a besorolás következetlen és egyenetlen. A számkeretekbe való besorolásnál azt is tapasztaltuk, hogy egyszerűen az illetékes irodák túlterheltsége miatt kerülnek egyes ügyek más ügycsoport számkeretében iktatásra.

7 Először a lajstromkönyvben vezetett statisztikákból próbáltunk kiindulni. Általános tapasztalat, hogy a lajstromkönyvek alapján készült statisztikák és maguk a Például a Budai Központi Kerületi Bíróságon évi mintegy 800 db házasságból született gyerek tartása iránti pert a családjogi kollégium tárgyalt, így ezek aktái az ún. családjogi lajstromba kerültek lajstromozásra és a családjogi iratok közé is tették le. Azonban 1988-tól kezdve kizárólag a vagyonjogi kollégiumhoz rendelték valamennyi házasságból született gyerek tartása iránti pert, amely korábban is tárgyalt ilyen típusú ügyeket, így a családjogi lajstromba bevezetett ügyek száma gyakorlatilag 0-ra csökkent, míg a vagyonjogi lajstromban szereplő ilyen kategóriájú perek száma az évi 500-ról 1300-1400-ra nőtt. L.: KÁDÁR ZS.-KENYERES I. - MIKÓ Zs.: i. m. 20