Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - MÉRLEG - Kurecskó Mihály: Trezor. A Történeti Hivatal Évkönyve / 65–68. o.

Gyarmati György tanulmányában említett — „káderéhség" miatt felállítottak ugyanakkor egy egyéves tisztképző tanfolyamot is, amelyen a kidolgozott tanterv átalakított változatát oktatták. Végül csak az egyéves tanfolyamon kezdték meg az tisztképzést, de a folytonos intrikák, az akadémia vezetőinek lejáratása, a magyar rendőrtisztképzés minőségi szempontjait előtérbe helyező intézmény megszűnéséhez vezetett. A kötetben következő három tanulmány a politikai rendőrség működésébe nyújt bepillantást. Kaján Erzsébetnek a hajdúnánási kulák ügyről írt tanulmánya valójában a kommunista párt 1948-1950 közti vidékpolitikájáról ad összefoglalást, illetve a Belügyminisztérium és az Államvédelmi Hatóság vidékkel kapcsolatos működési elveit foglalja össze és természetesen érint intézménytörténettel összefüggő kérdéseket is. A tanulmány második része forrásközlés, mely betűhív átírásban tárja az olvasók elé a címben idézett ügy dokumentumait. Maga az ügy szemléletes képet fest a korabeli állapotokról. Egy rendőrtizedes — parancsnoka utasítására — egy kijelölt kulák padlásán elrejtett egy pisztolyt, amelyet a házkutatás során később „megtalált". Az ügyre fény derült, de az iratokból úgy tűnik, hogy a rendőrök felelősségre vonása elmaradt — a megyei rendőrkapitányság vezetőjének javaslata az volt, hogy a „vétkes" kulákot internálják. Hasonló esetek természetesen ismertek és napjaink folklórjának részévé váltak, a dokumentum közlése azonban nem minden tanulság nélkül való: az iratok betűhív közlése nemcsak a tények megismerésében segít, hanem a korabeli rendőrségi állomány műveltségi állapotáról szolgál felbecsülhetetlen értékű adalékokkal. Bikki István: A Lord-akció című tanulmánya a politikai rendőrség 1960-as évek elején kidolgozott — a címben szereplő — akciójának iratait közli. Az akció az ún. belső ellenség nyilvántartásának, adott esetben 24 órán belüli közbiztonsági őrizetbe vételének (internálásának) részletesen kidolgozott tervét, személyi és technikai feltételeit, az internálandó személyeket tartalmazó nyilvántartások vezetésének részleteit szabályozza. A publikált iratokból kiderül, hogy Budapesten 6000 ember internálását készítették elő ily módon. Az állambiztonsági szervek 1979-1989 közti tevékenységéről a Müller Rolf által közölt ún. Napi Operatív Információs Jelentéseken keresztül nyerhetünk bepillantást. A jelentések tájékoztató jellegűek voltak, a rendszer kulcspozícióban lévő emberei ezeken keresztül értesültek az országban lezajlott — állambiztonságot érintő — eseményekről. A kötetben közölt válogatás 1979. május 21. és 1989. december 18. közt lezajlott eseményeket mutatja be az állambiztonsági szervek nézőpontjából. A kötet utolsó tanulmányában Zsidai Ágnes a Történeti Hivatalhoz hasonló németországi — a köznyelvben csak Gauck Hivatalként emlegetett — intézmény létrejöttének körülményeiről és működéséről, az ezzel összefüggő problémákról készített összefoglalást. A kötet végén, a tanulmányokban előforduló rövidítések jegyzéke után található a Történeti Hivatal munkatársainak 1995-1999 közti válogatott publikációs jegyzéke. Remélhetőleg nemcsak történészek, levéltárosok, hanem a szélesebb közönség is érdeklődéssel olvassa az 1945-1989 közti korszak történelmi, intézménytörténeti eseményeit feldolgozó évkönyvet. Kurecskó Mihály 08