Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - Érszegi Géza: Államalapításunk és a kereszténység felvételének jelentősége / 3–8. o.

ÉRSZEGI GÉZA ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÉS A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELÉNEK JELENTŐSÉGE* A kereszténység felvétele és államalapításunk közötti összefüggésre — úgy gondolom — aligha kellene szót vesztegetnem, valamennyien tisztában vagyunk ugyanis annak jelentőségével, hogy ez a két esemény egybeesett. Hiszen tudjuk, a magyar állam, Magyarország csak azóta létezik, hogy keresztény királyságot, korabeli szóval, országot hoztak létre elődeink. Szeretném azonban felvillantani az államalapításunkhoz vezető folyamat egyes állomásait, azaz azt a folyamatot, amelyben a haza megtartására megszületett az állam. A magyar törzsek feltehetően már a kazárokkal való együttélés idején, a 8-9. században megismerkedtek a kereszténységgel. Mindenestre a szlávok nagy apostolai találkoztak velük: Szent Cirill 861-ben Cherson közelében a kazárokkal szövetséges magyarokat megszelídítette szavaival, Szent Metód pedig halála előtt (884) a Duna táján találkozott a magyarok királyával. Ebből a korból való a magyarok által viselt keresztény szimbólumot ábrázoló első használati tárgyak egyike, egy tarsolylemez, amely talán legjobban jellemzi az akkori magyar hitvilág összetett voltát. Még Levediában készült az a tarsolylemez, amelyen egyenlőszárú, bizánci kereszt, körülötte pedig a pogány hitvilág életfája és fantasztikus állatok láthatók. Nem kétséges, a honfoglalásunk idején a Kárpát-medencében éltek más népek is, melyek már keresztények voltak. Valószínűleg az ország délkeleti részén a Bizánc által megtérített bolgár szláv népesség élhetett, míg az egykori Pannónia területén nyugati szlávokkal rokon népesség. Ezeknek a népeknek a magyarok keresztény hitre térítésében jelentős szerepe lehetett, hiszen a magyar nyelv vallásos szavainak egy részét szláv eredetű szavak teszik ki. A honfoglalás után Bizánc felé ugyanúgy jártak magyar seregek, mint ÉszakItáliában, Franciaországban és Németországban. Meglepő azonban, hogy kereszténységre utaló tárgyaknak, amit akár zsákmányoltak, akár a kereszténység elfogadása jeleként esetleg kaptak, alig találjuk nyomát a hazai régészeti anyagban. Mellkeresztek, ereklyetartók ugyan szép számmal kerültek elő, azonban ezek provenienciáját és korát nem lehet pontosan megállapítani. Talán a leginkább a pénz az, ami ha zsákmányul esett, jelezni tudja mind a mennyiséget, mind pedig az értéket. Csalódást okoz azonban annak, aki számba veszi a Kárpát-medencében talált külföldről származó pénzeket. A kalandozások korának anyagában alig találni külföldi pénzt, s azt is többnyire ékszerként viselték. Hihetőleg a keresztény hitre való térítésben sem játszottak szerepet ezek a hadjáratok. Számtalan külföldi forrás megemlékezik ugyan arról, hogy különböző egyházi intézményekkel (pl. Sankt Gallen) megismerkedhettek a magyar csapatok, ennek kézzelfogható eredménye a magyarok megkeresztelkedésének folyamatában azonban nem fedezhető fel. Elhangzott Gyulán, az MLE vándorgyűlésén. 3