Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - KILÁTÓ - Szőke Zoltán: A Public Record Office: Nagy-Britannia nemzeti levéltára / 28–33. o.

biztosít elegendő teret a folyamatosan beérkező iratanyag számára. 2010 után a PRO kizárólag elektronikusan rögzített dokumentumokat fogad be, ami szükségtelenné teszi a raktári tér további bővítését. A költözködés 1997-ben fejeződött be, amikor a PRO mikrofilmolvasó-termeit áttelepítették Islingtonba, a szintén új Family Records Centrebe (családtörténeti gyűjtemény). Jelenleg tehát a PRO két fő helyszínen kínálja szolgáltatásait. London belvárosában, a Myddelton Streeten található Family Records Centre-ben helyezték el Anglia és Wales 1837 után keletkezett anyakönyveit, az 1927 utáni törvényes adoptálások nyilvántartásait, valamint a 18. század vége óta külföldön született, illetve elhunyt brit állampolgárok anyakönyvi nyilvántartásait. Ez utóbbinak az ad kiemelt jelentőséget, hogy magában foglalja a két világháború során külföldön elesett brit katonák adatait is. Természetesen az itt található iratanyag egésze mikrofilm formátumban kutatható. A modernkori kormányzati dokumentumok —jelenleg kb.170 km-nyi iratanyag — a PRO „új" Kew-i (Kew Gardens London kertvárosi övezetében, a belvárostól kb. negyvenpercnyi metróútra található) épületében kerültek elhelyezésre, de hamarosan a Chancery Lane-i részlegek is ideköltöznek. (A legutóbbi időkig az 1851-1902 között épült Chancery Lane-i épületben őrizték a középkori és koraújkori iratanyagot, valamint a központi bíróságok iratait.) Ezzel az eredeti tervnek megfelelően a PRO két egymástól eltérő profilú fó részlegéhez tartozó iratanyag egy-egy külön erre a célra létrehozott épületben lesz majd kutatható. Nagy-Britanniában a közlevéltári iratanyag kutathatóságát az 1958-as, illetve 1967es Public Records Act, azaz levéltári törvény szabályozza. A köziratok túlnyomó többsége a keletkezéstől számított 30+1 év elteltével kutatható. (A plusz egy év azt hivatott biztosítani, hogy egy-egy harminc évvel korábban keltezett aktán belül az összes irat kora — akár januári, akár decemberi keltezésű — a megnyitás pillanatában meghaladja a harminc évet. A megfelelő évkor iratanyagát így minden év januárjában en bloc, vagyis együttesen teszik elérhetővé. Tehát pl. az 1969. évből származó összes iratot 2000. január 1-én tették nyilvánossá. Ez az ún. New Year's Openings a szigetországban minden évben a közvélemény és a sajtó intenzív érdeklődése mellett zajló jelentős esemény. Természetesen a levéltári törvény Nagy-Britanniában is előírja, illetve lehetővé teszi bizonyos iratanyagok harminc éven túli zárolását, elsősorban a személyes adatok, nemzetbiztonsági és nemzetközi érdekek, valamint az üzleti titkok védelme érdekében. A különböző szempontok alapján minősített iratanyagok zárolási idejét a Public Records Act-nél magasabb rendű törvények, pl. az adatvédelmi törvény határozhatják meg. A leggyakoribb zárolási időtartamok az ötven, hetvenöt, és száz év. így pl. az adónyilvántartások száz évre zároltak. Indokolt esetben, a Lordkancellár engedélyével öt év időtartamra az egyes minisztériumok is visszatarthatnak bizonyos iratanyagokat. Az öt év leteltével a minisztériumnak újra folyamodnia kell az iratvisszatartás jogáért. Erre általában bizonyos iratok fennmaradó, tartós aktualitása miatt kerül sor. Klasszikus példa a brit Szénbányászati Felügyelet esete, amely folyamatosan visszatartja a működő bányaüzemek térképeit és tervrajzait. Ugyanakkor bizonyos iratfajták, pl. éves jelentések vagy hivatalosan publikált iratok nem esnek semmilyen időbeli kutatási korlátozás alá. Számos iratanyagot a harminc év letelte előtt minősítenek vissza. A PRO minden minisztériumot arra ösztökél, hogy tételesen vizsgálja felül iratanyagai minősítését, és 30