Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - DOKUMENTUM - Seres Attila: Két dokumentum az 1922. évi berlini titkos szovjet–magyar tárgyalásokról / 20–27. o.

megtételére, amelyeknek az általam ismert középeurópai viszonyokra való tekintettel a legnagyobb körültekintéssel kellene megtörténniök. Ezzel szemben Csicserin állandóan azzal érvelt, hogy egy váratlan és meglepetésszerű román támadással kell számolnunk, mire én azzal válaszoltam, hogy nézetem szerint egy oly hatalmas hadsereg megtámadására, mint aminő az orosz, nagy erőmegfeszítésre és hosszabb előkészületre van szükség, amelyeket titokban tartani nem lehet. Minthogy e nézeteltérések következtében végleges megegyezés lehetősége nem forgott fenn, úgy Csicserin mint Kresztinszki sürgették a tárgyalások folytatását és erre Berlint ajánlották, mint e célra legalkalmasabb helyet. Én Bécset proponáltam, de végre engedtem az oroszok unszolásának. Hosszabb discussió után abban állapodtunk meg, hogy a berlini magyar követségnél megjelölünk egy személyt, aki ha nem is volna beavatva az ügy részleteibe, mégis mint üzenethordó szerepelhetne Kresztinszki (aki az orosz kormány bizalmasa e kérdésben) és a magyar kormány által még megjelölendő megbízott közt. Csicserin külön kiemelte még, hogy a technikai részletek megállapítása végett 1-2 katonát is okvetlenül be kellene még vonni az ügybe, amihez hozzájárultam. Úgy az orosz tárgyalók, mint én magam kiemeltük, hogy kül- mint belpolitikai okokból okvetlenül szükséges a teljes discrécio és abban állapodtunk meg, hogy a tárgyalókon és a külügyminisztereken kivül csak a fentnevezett katonai szakértők lesznek a titokba beavatva. Végül én a berlini magyar követséghez beosztott báró Abele követségi tanácsost

28 neveztem meg közvetítőnek és tudomására hoztam az orosz tárgyalóknak, hogy a magyar kormány által esetleg kiküldött megbízott egy, Bánffy által vagy általam aláírt levelet fog felmutatni, amelyben hivatkozás történik úgy a genuai, mint a Bach penzióban lefolytatott tárgyalásokra és amelyben azonkívül külön ki lesz emelve, hogy az illető megbízott csak a technikai kérdések megbeszélésére lesz-e hivatva vagy pedig egyszersmind a politikaiak letárgyalására is. Kresztinszki ismételten hangsúlyozta, hogy nagy súlyt helyezne a tárgyalások mielőbbi folytatására. 1922. július 24. MOL K 64 Külügyminisztérium iratai. Politikai osztály. 1924-24-405, 375-77. Sajátkezűleg írt tisztázat. 28 Báró Abele Ferenc (?-?) 1920-tól volt követségi tanácsos a berlini magyar követségen. 1924-ben szerepet vállalt a magyar és szovjet fél között a diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló tárgyalásokon. 27