Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - Erdős Ferenc–Tyekvicska Árpád–G. Vass István: A kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag levéltári értékelése / 3–16. o.
leghosszabb ideig megőrzendők, és csak ezt követően selejtezhetek. Ezáltal mintegy 3040%-kal csökkenthető az iratanyag mennyisége. A mennyiség további csökkenését fogja eredményezni az ügyintéző által keletkeztetett fogalmazatok, feljegyzések, továbbá a határozatok duplum- és másolati példányainak selejtezése. A selejtezéssel egy időben az ügyiraton belül helyre kell állítani a megmaradó iratok (tehát a határozatok, a fontos információkat tartalmazó egyedi jellegű dokumentumok, és a határozathozatalt követő esetleges bírósági eljárással kapcsolatos dokumentumok) kronológiai rendjét. b) A személyi kárpótlási ügyek aktái A személyi kárpótlási ügyek intézésével összefüggésben keletkezett iratanyag mennyisége közel 3500 ifm. Míg a tulajdoni kárpótlási ügyek túlnyomó többsége egyetlen aktus, egyetlen forduló során lezárult, addig a személyi sérelmek kárpótlása eleve több síkon, több fázisban történt, a sérelem elszenvedésének bizonyítása is nehezebb, bonyolultabb volt. Az 1989-90-ben megszületett úgynevezett semmisségi törvényekből következett, hogy az 1956. évi forradalommal összefüggő, valamint az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélésekkel, illetve az állampolgárságtól történt megfosztással okozott sérelmeket orvosolni kell. A kárpótlás első fázisában a munkajogi és társadalombiztosítási hátrányok megszüntetéséről gondoskodtak. (Tehát például a szabadságvesztés időtartamát munkaviszonyban töltött időnek ismerték el, és ennek megfelelően emelték az érintettek nyugdíját.) Ugyanez az érintetti kör beadta kérelmét a III. kárpótlási törvény alapján is, majd 1994-ben és 1997-ben ismét kérelemmel fordulhatott a Hivatalhoz. Mindez a tulajdoni kárpótlási aktákhoz képest sokkal gazdagabb, sokszínűbb — emberi sorsokat tükröző — irategyüttest hozott létre. Miután a személyi kárpótlási ügyekben első fokon mindig az OKKH járt el, így itt az iktatószám 1992 óta a kijelölt számkereteken belül folyamatosan növekvő szám lett. A fent ismertetett különböző jogszabályokhoz kapcsolódó újabb és újabb beadványok kaptak új iktatószámot (főszámot), és az ezekhez kapcsolódó további ügyiratdarabok alszámot. Mivel azonban az előző beadványok és a hozzájuk kapcsolódó iratok is tartalmaz(hat)tak az újabb beadvány elbírálásához figyelembe veendő adatokat, ezért — az esetek többségében — az iratokat egy „aktában" egyesítették. Ezen túlmenően sajátos megoldást alkalmaztak az 1997. évi XXIX. tv. végrehajtása során: a beadványoknak úgynevezett „családszámos" csoportosítását és együttes elbírálását 1 ; Ez azt jelenti, hogy az egykori hozzátartozó élete ejvesztéséért járó kárpótlás iránti kérelmeket, a sérelmet szenvedettre utaló, folyamatosan növekvő azonosító szám segítségével vonták össze, és később e számok szerint irattározták. A személyi kárpótlási aktákban az alábbi jellegzetes irattípusok találhatók: A munkajogi, társadalombiztosítási ügyek rendezésével kapcsolatban: • beadvány a-BM Igazgatási Főosztályához nyugdíj-kiegészítés ügyében (1989); • beadvány á Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (életút-leírással); • a BM-ben őrzött operatív nyilvántartási karton másolata; • közbiztonsági őrizetből történt elbocsátás okmányának másolata; 9
