Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - Erdős Ferenc–Tyekvicska Árpád–G. Vass István: A kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag levéltári értékelése / 3–16. o.

• Megyei bíróság semmissé nyilvánító végzése (1989). A személyi kárpótlással kapcsolatban: • levelezés a Kárpótlási Hivatallal (a III. Kpt. hatálybalépése előtt); • beadvány a Kpt. által rendszeresített űrlapon — életútleírással (+ reklamáció, sürgetés); • hatósági bizonyítvány a szabadságkorlátozásról és a nyugdíj-kiegészítésről; • 1992. dec. 15: az OKKH határozata, majd a határozat visszavonása; • új határozat egyösszegű kárpótlás megállapításáról. A nemzeti gondozási díj megállapításával kapcsolatban: • adatlap a nemzeti gondozási díj igényléséhez (lényegesen tartalmasabb, sokrétűbb adatokat tartalmaz, mint a kárpótlási adatlap!) — ezen is található részletes életút-leírás; • határozat nemzeti gondozási díj megállapítására. Hangsúlyozandó, hogy mindez sok esetben egyetlen személyhez kapcsolódóan, egyetlen aktában megtalálható, bár az ügyintézés során — mint már utaltunk rá — egyes személyek esetében nem sikerült valamennyi kérelmet, az ügy valamennyi fázisát egy aktában egyesíteni. Ezek az iratok sokoldalúan tükrözik az emberi sorsokat, életutakat, ezért a későbbi társadalmi, szociológiai kutatások fontos forrásanyagává válhatnak, tehát maradandó értéket képviselnek. Természetesen az akták többsége „egyszerű" kárpótlási ügy, amely a III. kárpótlási törvénnyel kapcsolatos beadvánnyal keletkezett, és annak elbírálásával le is zárult. A továbbiakban, az irattárban elvégzendő rendezés során az egy-egy személyre vonatkozó ügyiraton belül az iratokat keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni. A jogerős határozatok — a tulajdoni kárrendezési ügyekben hozott határozatokkal szemben — meglehetősen szűkszavúak, a beadványok, és az ahhoz csatolt igazolások, egyéb dokumentumok nélkül szinte alig értelmezhetők. Ezért itt ez utóbbiak is megőrzendők. A személyi kárpótlási ügyekben körültekintő szelektálást lehet végezni, amelynek során elsődlegesen a duplumok, a másodpéldányok, az ügyintéző fogalmazatai, feljegyzései selejtezhetek. c) Földárverési és birtokrendezési ügyek iratai Ezen iratok terjedelme: kb. 1000 ifin. Az 1991. évi XXV. tv. és az 1992. évi II. tv. alapján a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak kárpótlási földalapot kellett képezniük (I. kárpótlási földalap). Az árverésekkel érintett községekben az egykori tulajdonosok (a kárpótlásra jogosultak) és a földet használó gazdasági szervezetek (tsz-ek, állami gazdaságok), illetve azok tagjai, alkalmazottai képviselőiből érdekegyeztető fórumok alakultak, amelyek lehetőséget teremtettek az egymással szemben álló igények kifejezésre juttatására, de egyben kötelességük volt a méltányos megegyezésre való törekvés. Az egyeztetést követően, valamint a szakhatóságoktól bekért nyilatkozatok alapján a 10