Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - Erdős Ferenc–Tyekvicska Árpád–G. Vass István: A kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag levéltári értékelése / 3–16. o.

ERDŐS FERENC - TYEKVICSKA ÁRPÁD - G. VASS ISTVÁN A KÁRPÓTLÁSI FOLYAMAT SORÁN KELETKEZETT IRATANYAG LEVÉLTÁRI ÉRTÉKELÉSE

1 1. A kárpótlási folyamat főbb állomásai és az ügyintézés néhány sajátossága

2 A kárpótlási folyamat Magyarországon 1989-ben kezdődött. Az ezzel kapcsolatos feladatokat kezdetben a Belügyminisztérium Titkárságán szervezett részleg látta el. A személyes szabadságot jogtalanul korlátozó korábbi intézkedések okozta anyagi hátrányok kárpótlásával kapcsolatos, egyre terebélyesedő feladatok végzésére, illetve a kárpótlással kapcsolatos további jogszabályok előkészítésére azonban 1990. szeptember l-jén Országos Kárpótlási Hivatal (OKH) elnevezéssel önálló szervezetet hoztak létre. Ennek jogutódaként — a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény felhatalmazása alapján — a kormány 1991. augusztus 1-jei hatállyal létrehozta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt (OKKH), amely a fenti, illetőleg az ezt követően megalkotott kárpótlási törvények hatálya alá tartozó ügyekben járt el. A Hivatal létrehozásáról szóló 101/1991. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint a Hivatal országos hatáskörű, önálló államigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a Kormány által kijelölt miniszter látja el. Élén elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes segíti. A Hivatal területi szerveiként megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok működnek. Az állam által az állampolgárok tulajdonában 1939-1989 között igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló I. és II. kárpótlási törvény (1991. évi XXV. és 1992. évi XXIV. tv.) alapján 817 840, illetve 78 933, majd az 1994. évi II. tv. („pótbeadás") alapján további 532 875 beadvány érkezett a Hivatalhoz. Összesen tehát 1 429 648. A jogszabályok értelmében a kérelmeket első fokon a megyei (fővárosi) kár' A kárpótlási folyamat lezárásával kapcsolatos teendőket áttekintő 2182/1999. Korm. határozat kötelezte a Központi Kárrenedezési Irodát (KKI), hogy — a Magyar Országos Levéltár közreműködésével — készítsen kormány-előterjesztést a kárpótlási folyamat során keletkezett iratanyag további kezelésével és majdani levéltárba adásával összefüggő teendőkről. A Központi Kárrendezési Iroda és a Magyar Országos Levéltár e cikk szerzőit kérte fel a kormány-előterjesztést megalapozó szakértői vizsgálat elvégzésére. A cikk a vizsgálat fontosabb tanulságait összegzi, és azt a megbízók egyetértésével közöljük. 2 Munkánk során jól tudtuk használni a Kárpótlás és kárrendezés Magyarországon 1989-1998 című kötetet (Összeáll.: BERÉNYI SÁNDOR, HUBAI LÁSZLÓ, IZSÁK LAJOS, PETRI EDIT, SZILÁGYI PÉTER, SZUHAI MIKLÓS és NAGY FERENC. Szerk.: PETRI EDIT. Bp., 1998. 825 p.) E kötet nélkülözhetetlen kézikönyve mindazoknak, akik a kárrendezés és kárpótlás kérdésével a jövőben foglalkozni akarnak. Tartalmazza a kárpótlási folyamatot szabályozó valamennyi törvényt, kormányrendeletet és kormányhatározatot, országgyűlési határozatot, alkotmánybírósági határozatot és végzést, továbbá az Állami Számvevőszék 1994-1995. évi vizsgálatának zárójelentését, a kárpótlási hivatalok szervezetére és archontológiájára vonatkozó adatokat, a kárpótlás végrehajtásával kapcsolatos statisztikai táblázatokat, végül a hazai és nemzetközi sajtóban megjelent cikkek válogatott bibliográfiáját. Adatainkat részben ebből a kötetből, részben a KKI által rendelkezésünkre bocsátott kéziratos jelentésekből, elemzésekből, illetve az iroda munkatársainak szóbeli tájékoztatóiból merítettük. Felhasználtuk a Magyar Országos Levéltár munkatársainak korábbi szervellenőrzései során szerzett tapasztalatait is. 3