Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

kedelmi- és Iparkamara teljesen modern épületében került elhelyezésre, egy újonnan épült szárnyban. Március 27.-28. (München és Freising) A második legnagyobb német püspökség (Köln után) levéltárával és egyéb gyűjteményeivel két napig ismerkedtünk. A Müncheni és Freisingi Érsekség Levéltára (Archív des Erzbistums München und Freising) csak az érsekség újjászervezése óta (1821) működik. A freisingi érsekség egyike a legrégebbi német katolikus egyházmegyéknek (739töl 1803-ig állt fenn). Az utolsó érsek éppen a szekularizáció évében halt meg. 1821-ig nem is töltötték be az érseki széket, csak egy érseki helynök által kormányozták az egyházmegyét. Az új érsek kinevezése, az egyházmegye újjászervezése után már felvetődött az önálló levéltár felállításának gondolata is (igaz, hogy szaklevéltáros alkalmazására csak 1910-ben került sor). A levéltárat 1944-ben bombatalálat érte és megsemmisültek a legkorábbi idők személyi aktái, a kolostorakták a 19. századból, valamint a teljes irattár 1860-tól 1944-ig. 1958 óta a levéltár a München központjában lévő egykori karmelita kolostor átalakított templomába költözött. A kutatóterem a templom 1709-ben rokokó stílusban kifestett impozáns sekrestyéjében került elhelyezésre. Évente kb. 4 000 kutató keresi fel a levéltárat személyesen, emellett az aktaforgalom és a tele-fonos adatszolgáltatás meghaladja az évi 15 000 esetet. A levéltár a Müncheni és Freisingi Érsekség területén keletkezett egyházi iratokat gyűjti és gondozza. Az érsekség igazgatása során keletkezett iratok őrzése mellett az egyes plébániák (hétszázötvenhat plébánia van Bajorországban, melyekhez mintegy 12 000 templom tartozik) irattárának „felügyelete", a plébánosok részére történő tanácsadás is a levéltár feladatai közé tartozik. A levéltár egyházi intézmény, ezért az egyházi jog szerint működik (Codex juris canonici — 486 Canon, 2 §). Feladatait a Német Katolikus Püspökkari Konferencia előírásainak megfelelően látja el. A Müncheni és Freisingi Érsekség Levéltárának fontosabb fondföcsoportjai: a) Mintegy 1500 kronologikus sorrendbe rendezett oklevelet (a legrégebbi Freisingi Ottótól 1147-ből) őriznek a levéltárban. A korai 14. századból is fennmaradt három értékes urbárium a levéltárban. b) A plébániai könyvek közül a legjelentősebbek a 17. századtól (kb. a harmincéves háború végétől) 1876-ig (az állami anyakönyvezés bevezetéséig) fennmaradt anyakönyvek. Kétharmaduk mikrofilmen is megvan. c) A plébániai aktákat az érsekség vezette a 16. századtól. Számlák, leírások, a plébániákjövedelmei, a plébánosok névsorai stb. d) Hasonlóan fontos gyűjtemény az ún. kolostorakták, amelyek ugyancsak a korai 16. századtól nagy számban maradtak fenn. A plébániai aktákhoz hasonlóan elsőrangú források a kolostorok gazdálkodására nézve, de tartalmazzák pl. az apátok választásának jegyzőkönyveit, illetve leírását, vagy a kolostorok építészeti átalakítására vonatkozó iratokat is stb. e) A dómkáptalani jegyzőkönyvek 1513-tól maradtak fenn. 37