Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

f) Hihetetlen vállalkozás a Bajor Művészeti Topográfia. Valamennyi, az érseki egyházmegye területén lévő egyházi épületet a teljes berendezéssel egyetemben szakemberek dolgozták fel történeti, művészettörténeti szempontból. A műkincseket lefotózták, leírták, a dokumentáció egy példányát az érintett plébániák, két további példányát külön Münchenben és Freisingben az érseki levéltár őrzi. A levéltár egy számottevő grafikai gyűjteménnyel (20 000 grafika, portré a 16. századtól), tervrajzgyűjteménnyel (egyházi épületek tervrajzai) és egy 30 000 kötetből álló kézikönyvtárral is rendelkezik (Freisingben található a közös igazgatás alatt álló híres érseki könyvtár — a barokk időktől — a maga 200 000 kötetével). A levéltári anyag összesen 3,2 ifkm. Március 29.-30. (Ingolstadt) A mintegy 120 000 lakosú, dinamikusan fejlődő Ingolstadtban (az AUDI gyár három műszakban kb. 40 000 embernek ad az egész régióból munkát) a városi levéltárral (Stadtarchiv Ingolstadt) ismerkedtünk két napig. A levéltár a városi múzeummal és a városi tudományos könyvtárral (Stadtmuseum und Wissenschaftliche Stadtbibliothek) együtt képez közös igazgatás alatt álló gyűjteményt. Az igazgató és helyettese szakképzett, a Bajor Levéltári Iskolát végzett levéltárosok. Elmondásuk szerint Ingolstadtban sajnos a levéltárnak jut a kulturális költségvetésből a legkevesebb pénz. Míg a múzeum a jól szerkesztett állandó és az izgalmas időszaki kiállításokkal „attraktívabb", a közvélemény nagyobb érdeklődése mellett működik, addig a levéltár többnyire háttérbe szorul a múzeummal szemben. A levéltárnak minden alkalmat igyekszik megragadni, hogy „láthatóvá váljék". A múzeumi kiállításokhoz, a város évfordulóinak megünnepléséhez eredeti dokumentumokat biztosítanak a levéltárosok. Tudományos üléseket szerveznek, ápolják a német és külföldi levéltárakkal kapcsolataikat, minden lehetőséget megragadnak, ami a levéltár ügyében hírértékkel bír, hogy az újságok, a helyi médiák foglalkozzanak a levéltárral. Az Ingolstadti Városi Levéltár anyagait három nagyobb csoportra oszthatjuk: Kötetek: A város hivatali- és gazdasági kötetei, jegyzőkönyvei (1523-tól), a városi tanács határozatainak egybekötött gyűjteményei, születési, házassági és halálozási anyakönyvek (1876-tól), adókönyvek, egybekötött illetőségi bizonyítványok, iskolai anyakönyvek, sőt még fotóalbumok is tartoznak ebbe a csoportba. Iratok: A régi iratokat (a második világháborúig terjedő időszak) huszonnégy témakörbe sorolták be. Pl.: építészet, földtulajdon, bírósági ügyek, rendőrségi ügyek, egyetemi és iskolai ügyek, egyházak, egészségügy, háborúk, erődítésrendszer, stb. Az újabb iratok közt a jelenkori városi igazgatás, az egyes osztályok, hivatalok, illetve az Ingolstadthoz csatolt egykor önálló települések iratai találhatók. Az iratokhoz tartoznak a történeti és új oklevelek is. A régebbi oklevelek (1275-től) — többnyire privilégiumok, jogi ügyek — közül 2300 darab darabszinten rendezett regesztázott. Az újkori oklevelek (kb. 6000) leginkább kitüntetések, elismerések, ügyvédi iratok stb. 38