Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

rolására. 1905-ben hozta létre a Krupp-konszern a saját gazdasági levéltárát, példáját követték más cégek is (1907: Siemens, Bayer Leverkusen, stb.). Az első gazdasági levéltári napot 1913-ban tartották Németországban. Mára már mintegy kétszáz levéltárost tömörítő egyesülete van a gazdasági levéltáraknak, évente négy alkalommal rangos folyóiratot is kiadnak (Archív und Wirtschaft). A gazdasági levéltárakat három típusba lehet osztani: 1.) A gazdasági cégek, vállalatok levéltárai közé tartoznak azok a szaklevéltárak, melyeket egy jelentősebb gazdasági vállalkozás önállóan fenn tud tartani (pl. a nagy autógyáraknak — A UDI, BMW — Bajorországban önálló levéltáraik vannak.). További nevesebb példák önálló levéltárakat fenntartó cégekre: Krauss-Maffei AG, MAN Nutzfahrzeuge AG, Bayerisches Sparkassen- und Giroverband, Siemens AG, HYPO Bank stb. Ezeket a levéltárakat a fenntartó cégek különös gonddal kezelik, hiszen nem csak történetük igazolását látják bennük, de költséges képes kiadványaikkal (pl. egy autótípus fejlődéstörténete stb.) a marketinghez is hozzájárulnak. Még egy sörgyár is fontosnak tarthatja önálló levéltár fenntartását, hiszen a régi dokumentumok a tradíciót, a több száz éves megbízhatóságot bizonyítják. 2.) A következő típusba a területi gazdasági levéltárak tartoznak. Egy adott régióban, tartományban azokat a cégeket képviselik, amelyek önállóan nem akarnak, esetleg nem képesek levéltár fenntartására, sőt már megszűnt cégek irattárait is ezekben a levéltárakban őrzik. Elsőként Kölnben nyílt meg 1906-ban a Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár (Rheinisch-Westpfalisches Wirtschaftsarchiv). Nincsen minden tartománynak gazdasági levéltára, csak Dortmundban (Westpfalia), Stuttgartban (Baden-Würtenberg), Darmstadtban (Messen), Lipcsében (Sachsen) és 1986 óta Münchenben (Bayern). Ezek a levéltárak jelentős anyagi támogatást kapnak azoktól a cégektől, amelyek irataikat náluk kívánják elhelyezni, de elsődleges fenntartójuk a tartományi Kereskedelmi- és Iparkamara (Handels- und Industriekammer). 3.) Jelentősek a nem egy régióhoz, hanem egy adott ipari ágazathoz kötődő levéltárak is. Ezek az össznémet területre jellemzőek, pl. a Német Porcelánipar Levéltára (Deutsches Porzelanarchiv) Münchenben, vagy a Német Bányaipar Levéltára (Deutsches Bergbauarchiv) Bochumban. A Bajor Ipari Kamara 1843-ban jött létre, korabeli irattárában fennmaradtak az ipari forradalom első időszakára jellemző források is. A kb. 1850 és 1954 közötti időszakból mintegy 10 000 mappa maradt meg, ez képezte az alapját az 1973-ban szerveződő Bajor Gazdasági Levéltárnak (kezdetben csak München, majd Felső-Bajorország, végül az egész bajor terület feletti illetékességgel). A levéltárban őrzött anyagok az egyes cégek eredeti irattárait tükrözik vissza. A német-bajor ipar olyan neves cégeinek iratai kerültek be a levéltárba, mint pl. a Lówenbráu sörgyár, a bajor textilipar mamutcégei, vagy pl. a híres Oldenbourg könyvkiadó, de ugyancsak megtalálhatók itt a nevezetes bajor pályaudvarok, építmények tervdokumentációi, rengeteg fotó, vázlat stb. Az iratanyag (kb. 3 ifkm) száz fondot fog össze a legkülönbözőbb gazdasági ágazatokból. A levéltár a támogatást a Bajor Kereskedelmi- és Iparkamarától, a Müncheni Kereskedelmi- és Iparkamarától és attól a százhatvanhét cégtől kapja, amelyeknek iratait a levéltár gondozza, vagy amely cégek irattárainak tevékenységét a levéltárban dolgozó három szaklevéltáros segíti. A levéltár a Bajor Keres36