Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Németh Ildikó–Szabó Csaba: A bajor levéltári rendszer: egy tanulmányút tapasztalatai / 24–41. o.

Március 23. (Regensburg) Egy napra Regensburgba is ellátogattunk, ahol a magánlevéltárak egy érdekes példájával, a Thurn und Taxis Hercegi Levéltárral (Fürst Thurn und Taxis Zentralarchiv) ismerkedtünk meg. A levéltár ma is az egyik Thurn und Taxis hercegnő tulajdonában van, akárcsak az európai örökség részét képező hercegi kastély és annak minden gyűjteménye, pl. a 20 000 darabból álló, számos ritkasággal is büszkélkedő érmegyüjtemény, a 200 000 kötetes könyvtár (jelentős kézirat-, Corvina- és ősnyomtatvány-gyűjteménnyel). Az egész gyüjteménykomplexum központi igazgatás alatt működik. A levéltári anyag (kb. 3,5 ifkm) rendkívül értékes dokumentumokat tartalmaz a Milánó környékéről származó Thurn {Thurm ~ torony; a középkori lakótornyokból etimologizálható) és Taxis családok történetéhez. A két család egyesülése után a 15. század végén egy Thurn und Taxis ős kitalálta, hogy szervezett állomásokon keresztül, váltott lovakkal és pihent emberekkel egy fontos levél biztonságosan és gyorsan továbbítható Európa bármely részébe. A család 1990-ben ünnepelte az európai posta megszervezésének 500. évfordulóját. (Korabeli dokumentumok alapján sikerült bizonyítani, hogy a 16. század kezdetén egy levél útja Milánó és a mai Belgium között hét napig tartott. Napjainkban a modern postaszerveknek mintegy tíz napra van szükségük, hogy egy postai küldeményt ugyanekkora távolságban kézbesítsenek.) Az európai postatörténet egyedülálló dokumentumait őrzi a hercegi levéltár. A család 1743-ban telepedett meg Regensburgban (addigra már az európai arisztokrácia legmagasabb köreihez tartoztak; /. Lipót császár 1695-ben emelte a Thurn und Taxis házat birodalmi hercegi rangra), ahol a mindenkori német-római császár személyes megbízottaiként fényes udvart szerveztek. A mintegy kétszázötven év alatt, amíg a Thurn und Taxisok Regensburgban székeltek, még inkább megnövelték gazdasági erejüket. A legnagyobb német erdőbirtokosság tulajdonosai lettek (30-40 000 hektár erdőbirtok), számos részvényt jegyeztek, bankokkal, sörfőzdékkel stb. rendelkeztek. Dr. Dallmayer levéltár-igazgató elpanaszolta, hogy mint minden levéltár működésében, így a hercegi levéltár működésében is nagy szerepe van a fenntartó hozzáállásának. A korábbi Thurn und Taxisok a levéltárat féltve gondozták, kezelték és a többi gyűjteményekkel is igazi mecénásként bántak. A jelenlegi hercegnő ma már Rómában él és Regensburgba csak ritkán látogat el. A kastélyt évente kb. 1 millió látogató tekinti meg viszonylag borsos belépőért (igaz, hallottuk, hogy évente csak a fűtésköltség meghaladja a 800 000 márkát), mindenesetre a hercegnő szerint a bevétel miatt érdemes megtartani. Viszont a levéltár nem képes bevételt hozni, még csak részben sem tudja fedezni fenntartási költségeit, illetve a három munkatárs bérét, ezért a hercegnő szeretné a levéltárat a regensburgi egyetemre hagyni. Március 24. (München) Ezen a napon a Bajor Gazdasági Levéltárral (Bayerisches Wirtschaftsarchiv) ismerkedtünk meg. Magyarországon ilyen típusú levéltár nincs, Németországban is csak a 19. század végén történtek az első lépések a gazdasági iratok feldolgozására, szakszerű tá35