Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein / 3–19. o.

terpeszkedett", s ezek a vár védelmét is biztosították, amelynek négyszögletű alaprajzát a Mikoviny-térképeken is meg lehet találni, a falutól délnyugatra. A lápok, melyekről Bél ír, lehet, hogy a Büdöstó-ér mocsarai, amelyek a térképek szerint nincsenek messze Törökszentmiklóstól.

41 Jászberényben a „Megváltóról elnevezett" templomot „a Zagyva vizével körül lehetett venni, a törökök a ferencesek rendházával együtt egykor elfoglalták, és miután falakkal megerősítették, benne mint valamiféle várban őrséget helyeztek el." Mikoviny jászsági térképén is megtalálható az árokkal körülvett templom a Zagyva bal partján. 42 A vizek össze is kötötték a területeket, az összeköttetést az átkelőhelyek biztosították. Bél részletesen ismerteti a szolnoki hajóhidat, s ez mindegyik térképen megtalálható. Cibakháza is „átkelésre alkalmas hely. Másutt nincs ilyen alkalmas révhely. Amikor ugyanis a folyam kiont, még Szolnokon sincs átkelési lehetőség, ezért a debreceniek és az egész környék lakossága ideözönlik, hogy Pest felé átkelhessen a Tiszán." A térképek nem jelölnek átkelőhelyet, de a Tisza jobb és bal partjáról utak érkeznek ide. Tiszafüred is „fontos tiszai átkelőhely", Bánhalmánál is van átkelőhely a Kakaton, a térképek jelölése azonban itt sem egyértelmű, csak az látszik, hogy a folyópartra mindkét oldalon utak érkeznek. Jászdózsánál a Tárnán híd van, melyet Mikoviny is feltüntet. Jászalsószentgyörgynél is átkelőhelyet említ Bél a Zagyván, a jászsági térképen a falutól délre vezet át út a folyón át. Jászjákóhalmánál is vezet út a Tárnán keresztül a falutól délre. Jászberényben pedig két hidat vagy átkelőhelyet jelöl a térkép. A Körösön Kunszentmártonnál vezet át út a nagykunsági térképen.

43 A leíró és térképi források információkat nyújtanak a terület egykori növényzetének rekonstruálásához is. Mindkét forráscsoport alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen nagyon kevés a fa, kevés az erdő, ezért az itt lakók marhatrágyával, náddal vagy szalmával kénytelenek fűteni, nádat használnak tetőfedéshez és kerítésnek is, hisz az itt a folyók mentén és a mocsaraknál bőven megterem. Néhol vannak csak bokrok, cserjék, füzesek. Az utóbbiakkal elsősorban a Tisza partján lehet találkozni, például Bél Kőteleknél, Tiszainokánál, Tiszakürtnél, Tiszaugnál, Tiszasasnál, Tiszapüspökinél, Tiszaroffnál, Fegyverneknél a Tisza parton és Tiszaburánál a Tisza szigetén külön is megemlíti. Mikoviny is jelöl erdőket a Tisza partján, Tiszabő, Kőtelek, Fegyvernek, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszagyenda és Tiszabura környékén még zöldre is színezi őket. A Notitia szerint sűrű jégerfa-liget található Jászteleknél, a patak mentén. A jászsági térképen Mikoviny is jelöl erdőt a Zagyva jobb partján, a jászteleki szőlőkön túl, de ez 41 Uo. 86. Későbbi források alapján a Tiszapüspöki feletti, a Pusztaszakálas és Pusztaballa melletti fokok vize Törökszentmiklós északi oldalán nagy lapályban terült szét, levezetője, a Tinóka-ér Szajolt délről megkerülve torkollott a Tiszába, 1. KÁROLYI ZS.-NEMES G.: i. m. 20. és 30. Az általam vizsgált térképeken ennek nincs nyoma. 42 BÉL M: A kunok és a jászok, i. m. 46. 43 BÉL M.: A kunok és a jászok, i. m. 46., 49-50., BÉL M: Heves megye, i. m. 78-79., 84., 88. Hrenkó értelmezése szerint Jászfényszarunál, Jászteleknél és Jászfelsőszentgyörgynél van még híd, 1. HRENKÓ P.: A pest-budai viziátkelő, i. m. 41. Jászfelsőszentgyörgynél én nem találtam erre utaló jelet, Jászfényszarunál és Jászteleknél tényleg van két párhuzamos vonal a folyón keresztben, s mellette egy oldalnézeti jel látható. Mivel ezeken nem vezet át út, illetve — ahogy korábban írtam — a későbbi forrásokon pont azon a helyen a malom jele látható, ezért én inkább malomként értelmezem ezeket a jeleket. A Hatvan felé menő út a térképeken Jászfényszarutól északnyugatra, épp a Jászság határán vezet át a Zagyván. 13