Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein / 3–19. o.

parasztok munkáját és reménységét semmivé téve."

36 Hasonló leírás olv.asható a Heves megyéről szóló ismertetőben. A Tisza áradásakor a halak kiúsznak az elöntött ártérbe, s a lakosság „néhány elöntött szakaszt azonnal jó mélyen eltorlaszol a medertől, sövénnyel, rőzsecsomókkal, hogy az idetévedt halak visszatérését megakadályozza. Amikor a víz visszahúzódik szokott medrébe, az árterületen olyan nagytömegű hal marad vissza, hogy a kisgyerekek kézzel szedik össze. Amikor ebben az évben a Tisza áradását figyeltük, mi magunk is láttunk a parton olyan üregeket, melyeket a halászó parasztok szerkesztettek és nem rég sövénnyel elkerítettek."

37 Tehát a fokgazdálkodás során a parasztok nem csak kihasználták a kedvező lehetőségeket, hanem ők maguk is foglalkoztak vízépítéssel. A víz öntözte a földeket, halat adott a lakosságnak, emellett ivóvízként és energiaforrásként is szolgált. Kunmadarasnál olvashatjuk, hogy mivel itt kevés a víz, ásott kutak és igás állatok által hajtott gabonamalom van. A jászapátiaknak sincs folyóvize, de van forrásuk. Bél csak Jászalsószentgyörgynél említ malmot. A Mikovinytérképeken problémát okoz a jelölések értelmezése, hisz nincs jelmagyarázat. A jászsági térképen Jászfényszarutól délre a mocsár után, Jászteleknél, Jászalsószentgyörgytől délre és Jászjákóhalmánál különálló oldalnézeti jelek láthatók a folyók partján, melyek közül a jászjákóhalmai, jászteleki és a jászfény szarui ugyanott van, mint ahol a későbbi térképek malmot jelölnek.

38 A víznek védelmi funkciója is volt. A szolnoki várat nemcsak a Tisza és a Zagyva medre védte, hanem sánccal is megerősítették. „Déli oldalát a Tisza medre és folyása védi, nyugatról a Zagyva ömlik a Tiszába, igy a várárok szerepét tölti be, s az egybefolyó vizekkel szükség esetén elárasztható a vár egész környéke. A város északnyugatra terül el, csak a Zagyva vize választja el tőle" — írja Bél. A Mikoviny-térképeken azonban a Zagyva a vár keleti oldalán torkollik a Tiszába, a vár északi és nyugati oldalán vizesárok van, s a város inkább délnyugatra, mint északnyugatra van a vártól. A Zagyva torkolatát a Külső-Szolnok megyei térkép is a vár keleti oldalán jelöli.

39 Tiszaföldvárnál „egykor török végvár volt ..., vízzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben. A Tisza áradása után itt is puha és alacsony marad a talaj, így a folyó itt is, ott is ágat vet, lápot alakit ki s hatalmas mocsarakban marad vissza a víz, amely a falutól ágyúlövésnyire is mocsarassá teszi ezt a vidéket, annyira, hogy amikor ezen ragacsos föld után magasabb, szárazabb talaj következik, ez magas partjával ék módjára emelkedik ki a környező mélyfekvésü mocsárból. Csak a határ déli oldalán van egy kis száraz rész, itt kapcsolódik a nagy pusztához. Itt is az előbbihez hasonló árkok, török sáncok húzódnak." Mikoviny térképein a török várnak és árkoknak semmi nyoma, de a falut északról, nyugatról és délről mocsarak veszik körül, a Külső-Szolnok megyei térképen a mocsarak csak a falutól nyugatra, a Tisza mentén láthatók.

40 Törökszentmiklós „... is a vízből kiálló magasabb helyen fekszik. A telep nagy részét lápok nyaldossák, másik részén, ahol a bejárás is van, valamikor igen nagy mélység 36 BÉL MÁTYÁS: Magyarország népének élete 1730 iáján. Vál., s. a. r. és bev.: WELLMANN IMRE. Bp., 1984. 349-350. és 516. 37 BÉLM.: Heves megye, i. m. 25. 38 BÉLM.: A kunok és a jászok, i. m. 27. és 50-51. A későbbi forrásokról I. FODOR R: i. m. 365., 372. és 389. 39 BÉLM.: Heves megye, i. m. 78. 40 Uo. 83-84. 12