Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - Takács Edit: A Szentesi Járásbíróság 1977–78. évi polgári peres iratai próbaselejtezésének tapasztalatai / 3–23. o.

Végrehajtással kapcsolatos per A perek anyagi követelésből keletkezett különféle korábbi perben vagy peren kívüli eljárás során hozott végrehajtási határozatok (ítéletek, végzések) ellen irányultak. Mint az anyagi jellegű perek általában, ezek is selejtezhetők. Kivéve a gyermektartás elmaradása miatt indított perek végrehajtásait, ha a korábbi perek közül a házassági bontópert is ezekhez szerelték. Ez esetben valamennyi szerelt perből meghagytam az ítéleteket, az egyezségeket, bírósági meghagyást, fizetési meghagyást, ha volt, a szakvéleményeket. A végrehajtások alóli mentesítés (saját tulajdonú tárgyak: bútorok, elektronikai cikkek, autó, különösen nagy összegű ingóságok) iránt indított perekből tárgytípusonként illetve a felektől függően (többségük volt házastársak, akik közös ingatlanban laktak) egy-egy. Csak mintavételként emeltem ki periratokat, 1977-ből tizenhármat (32%), 1978-ból hatot (17%). Az előkészítést, a selejtezést és a tapasztalatok összegzését is beleszámítva a mintegy másfél-két hónapig tartó munka a bíróság iratkezelésének alapos megismerésén, a polgári peres iratok maradandó (jogbiztosító és történeti) értékének feltárásán kívül több általánosítható tanulsággal is szolgált. 1. A bíróságok által végzett selejtezések jóváhagyásának mindenképpen párosulnia kell a selejtezésre elkülönített iratanyag helyszíni, tételes ellenőrzésével. 2. A jogbiztosító és maradandó értékű iratok elkülönítése csak a selejtezés során képzelhető el, ezt a levéltárosoknak mindenképpen folyamatosan kellene figyelemmel kísérniük, vagyis a selejtezés kezdetétől, esetleg előkészítésétől fogva be kellene kapcsolódni a munkálatokba. 3. További segítséget jelenthetne, ha az egyes perek iratait az irattárban, de legalább a selejtezés során a perek jellege szerinti csoportokban kezelnék. A perek jelleg szerinti irattározása jelenleg a Bírósági Ügykezelés Szabályainak ellentmond, ezért nem lehetséges. A selejtezés során történő csoportosításra sem kötelezhetők a bíróságok, mert ilyen előírást nem tartalmaz a selejtezést meghatározó iratkezelési szabályzat. A periratoknak a jelleg szerinti válogatását az említett rendeleti szabályozás hiányán kívül a bíróságok azért sem vállalják, mert ez jelentős többletmunkával járna, lényegesen megnövelné a selejtezés időtartamát. Természetesen lehetnek kivételek, amikor egy-egy bíróság, pl. a levéltár kérésére, esetleg azzal együttműködve, mégis vállalja e feladatot. 4. Tapasztalatom szerint a jogbiztosító perek kiválogatása és a befejező határozatok kiemelése nem okozna gondot a selejtezést végző bírósági alkalmazottaknak. Feltehetően az sem, ha a jövőben a befejező határozatok, ítéletek mellett figyelnének a szakvélemények, fotók, eredeti, kézzel írott beadványok, egyezséget tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvek kiemelésére és megőrzésére. Ily módon a jogbiztosító befejező határozatok mellett az ezekben a perekben előforduló maradandó értékű iratok is kiemelésre kerülhetnének. A selejtezést ez is lassítaná, de nem oly mértékben, mint a 3. pontban megfogalmazottak. Az érvényes iratkezelési szabályzatban erre vonatkozóan sincs előírás, tehát csak a selejtezést végző bíróság önkéntes vállalására lehet alapozni. 5. A felsoroltak megvalósulása esetén is a levéltárosra várna az egyéni jogot nem érintő pertípusokból a mintavétel szempontjainak meghatározása, esetleg magának a mintavételnek az elvégzése (birtokháborítási, egyéb, gazdasági, kötelmi jogviszonyból 21