Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Lekli Béla: A VI. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 70–74. o.
gyártás korlátozása 1925-ig tartott, s utána is csak burkoltan működhetett ez az iparág. Majd az 1930-as években kezdődött meg a hazai repülőgépgyártás előkészítése Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt. A külföldi gyártástechnológiák közül először az olasz FIAT Művek felé fordultak, végül a német orientáció döntött a beruházások kezdeténél. 1936-ban állt üzembe a Vagongyár repülőgépjavító műhelye, ami a következő évben már gyárként működött, majd 1938 júliusában szerződést kötöttek a bremeni székhelyű Focke-Wulf repülőgépgyárral két repülőgéptípus (FW 56-os és FW 58-as) teljes javítására. Egy esztendő múlva az önálló gyártás megkezdésére kötöttek licenciaszerződést. Áldozó István ezen tények ismertetése után rendkívül pontos számadatokkal alátámasztva a repülőgépgyár további fejlődését az új géptípusok-technológiák sorozatát mutatta be. Ugyanakkor a gyár működéséhez szükségszerű anyagi háttér biztosításáról is szót ejtve felsorolta a különböző pénzintézetekkel való kapcsolatokat; illetve kitért a nyersanyag- és gépalkatrészbeszerzések nehézségeire is. Végül röviden összegezte a Győri repülőgépgyár pár éves működésének jelentőségét. Az Első Győri Levéltári Nap a konferencián elnöklő Tilcsik György, a Vas Megyei Levéltár igazgatójának zárószavaival, rövid összegzésével zárult. Az igazgató kifejtette, hogy a két levéltár együttműködése a gyakorlatban és ezen a rendezvényen is ígéretesnek mutatkozott. A konferencia rávilágított azon fehérfoltokra, amelyek egyben a jövő kutatási irányait is megmutatják. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a magas színvonalú tudományos konferencia célját elérte és a következő években is folytatódni fog, színesítve ezzel és hagyományt is teremtve Győr tudományos és kulturális életében. Márfi Attila A VI. Szabolcs - Szatmár - Beregi Nemzetközi Levéltári Napok 1998. november 18-19-én rendezték meg a Nemzetközi Levéltári Napokat Nyíregyházán hatodszor. A nyíregyházi levéltár a konferencia megszervezésénél eredményesen hasznosította a félévtizedes tapasztalatait. A rendezvény színhelye a Megyeháza díszterme és a megyei Jósa András Múzeum előadóterme volt. A konferencia első napján 1848-49-re emlékeztek, a második napján a levéltári szakma aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Mindkettőt megelőzte az (ugyancsak hagyományos) megyei honismereti pályázatok ismertetése és értékelése. Ezzel a tematikával a rendezők - akarva - nem akarva - a levéltárral kapcsolatos hármas igényt követték: lássanak el közigazgatási-levéltári feladatokat, támogassák a tudományos kutatást és a közművelődést. A rendezvény nemzetközi jellege a megye földrajzi helyzetéből, levéltári anyagának több szomszédos állammal való kapcsolatából fakadt, valamint abból, hogy öt történeti vármegyének (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Zemplén,) is megtalálható az iratanyaga a nyíregyházi levéltárban. 70