Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Lekli Béla: A VI. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 70–74. o.

Levéltárügy a Kárpát-medencében A konferencia az egyik napot a mai magyar levéltárügynek szentelte. A téma jobb áttekintését, megértését néhány, magyarok által is lakott szomszédos ország levéltárosának előadása is segítette. Molnár József - a Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Osztályának vezetője "A magyar levéltárügy helyzeté"-nek ismertetését statisztikai adatokkal kezdte: A magyar levéltári fond ma kereken 300.000 ifm terjedelmű. Ennek kb. 89%-a általános levéltárakban, 9%-a szaklevéltárakban, 1,3%-a városi levéltárakban található. A Magyar Országos Levéltár iratanyaga 66.000 ifin, a Budapest Főváros Levéltáráé 23.000 ifm, a megyei levéltárak pedig a magyar levéltári fondnak kb. 60%-át őrzik. Kiemelte, hogy a magyar levéltári intézménytípusok 1950-ben kényszerpályára kerültek, megcsontosodtak és az egész levéltárügyet több évtizedes elhanyagoltság jellemezte. Különösen hiányolta, hogy az 1947-es levéltári törvényben és az 1950. évi 29. sz. tvr.ben előírt - s hozzátesszük, a megelőző polgári kori levéltári szakirodalom által is komolyan javasolt - ú.n. "területi levéltárak" nem jöttek létre, s feladataikkal a megyei levéltárakat terhelték meg. Negatívan éreztette hatását az Országos Gazdasági Levéltár megszüntetése is 1962-ben. A megyei állami levéltárak tanácsosítása 1967-ben javít ugyan ezen levéltárak anyagi és személyi feltételein, de a gondokat igazában nem oldotta meg. Ma 100.000 ifm levéltári anyag átvételét a magyar levéltáraknak sürgősen rendezni kell. Molnár József a rendszerváltás miatt megszűnt szervek okozta iratbegyűjtési gondok megoldását több eszköz együttes alkalmazásában látta. Újra kellene fogalmazni a levéltári érték fogalmát egy átfogó értékhatárvizsgálattal. (Ennek szellemében bizonyára részben mást, részben többet kellene selejtezni!) Erőteljesebben kellene szorgalmazni az iratok selejtezését a levéltárba adás előtt. Végül pántlikázott pénzből 50.000 ifm-nyi azonnali raktárbővítésre van szükség. Megtudtuk azt is, hogy a magyar levéltárakban őrzött levéltári anyagnak mintegy 20%-a veszélyeztetett. A restaurálásra az anyagi fedezet meg is lenne, (ennek elosztásában a Levéltári Kollégium segít!), de a mühelykapacitás kevés, regionális műhelyekre lenne szükség. Fontos és aktuális feladatnak tartotta az előadó az 1995-ös levéltári tv. által előirt "új iratkezelési szabályzatok" elkészítését, az irattári tervek módosítását. Sajnálattal állapította meg, hogy az ágazati szabályzatok és irattári tervek létrehozásánál bábáskodó Levéltári Kollégium az államigazgatási szerveknél meglehetősen sok közönnyel találkozik. Nagy Ferenc, a konferenciát rendező megyei levéltár igazgatója előadásával mintegy illusztrálta az osztályvezető szavait. Viszonylag jó személyi feltételekkel (21 fő és 3 részfoglalkozású dolgozó) 5.500 ifm iratot gondoznak, melynek több mint a fele külső raktárban, Hajdúlaposon van. A központi épületben is a megyei múzeummal közösködnek. Egy éven belül azonban jelentősen enyhülnek az elhelyezési gondjaik, mert megkapják a megyei TB-székház jelentős részét, ahol lényegesen javulnak a munkafeltételek, s a berendezés is korszerű lesz. A raktárgondokat azonban ez az épület is csak 56 évre fogja megoldani. Az igazgató a továbbiakban arról beszélt, hogy a különböző kárpótlási hullámok elcsitultával a levéltár ismét felvette a régi levéltári munka ritmusát. 71