Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Márfi Attila: Az első győri levéltári nap / 67–70. o.

Az első győri levéltári nap Hagyományteremtésként rendezték meg ez év október 8-án Győrött a GyörMoson-Sopron Megye Győri Levéltára és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának közös, egyben első levéltári napját. A tudományos konferencia apropóját két jeles évforduló adta. Lengyel Alfréd kiváló győri levéltáros születésének 90. évfordulója és a Városi Levéltár "újjászületésének" immáron ötödik esztendeje. Botos Gábor a megyei önkormányzat elnöke rövid köszöntőjében a levéltárak aktuális feladatkörére, ahogy fogalmazott "élő intézmény" jellegére hívta fel a figyelmet, annak a reményének is hangot adva, hogy ez a mostani úttörő vállalkozás a jövőben is folytatódni fog. Bakó Ferenc Győr alpolgármestere pedig többek között kiemelte, hogy a város polgárai büszkék az új intézményre, hangsúlyozva, a két levéltár együttfej lődését tekinti célravezetőnek. A köszöntő szavakat követően az Első Győri Levéltári Nap nyitóelőadásaként B. Kállay István az ELTE egyetemi docense "Csizmadia Andor Győri tevékenysége" címmel tartotta meg előadását. A neves jogtörténész életútját négy városhoz (GyőrBudapest-Kolozsvár-Pécs) kötődően vázolta fel, természetesen a Győri munkásságát hangsúlyozva. A működésével iskolát teremtő professzor alkotóereje igazából Pécsett bontakozott ki, de győri tevékenysége is fontos része volt pályájának. Induló éveiben a megyeszékhely jogtörténetét kutatva többek között olyan jeles művek jelentek meg Győr város gondozásában, mint a "Győr városjoga az Árpádok alatt" és "Győr küzdelme a szabad királyi rangért" c. kötetek, amelyek ma is értékes kiadványai a város történetét kutatóknak. A nemzetközi hírnévnek is örvendő jogtörténész tudományos tevékenységén túl fontos egyházigazgatási és pártolási tevékenységet is elvállalt. B. Kállay előadásában személyes élményeiről s benyomásairól is beszélt, emberközelbe hozva a jeles jogtudóst. A következő értekezést a megyei levéltár egykori vezetője, Gecsényi Lajos a MOL főigazgatója tartotta, "Települési viszonyok Győr vármegyében Mohács után (1526-1594) " címmel. Bevezető mondataiban az előadó kiemelte Lengyel Alfréd fáradhatatlan kutatómunkáját a középkori vármegye történetének feltárása terén. A megye és a községtörténetek felvázolása mellett az egyházi és világi hatalmi vonulatok ábrázolását is kezdeményezte, s kutatásai során elsőként dolgozta fel az un. dikális összeírásokat, amelyek adataira támaszkodva a vármegye török előtti településszerkezetét is rekonstruálhatta. A szinte egyedüli forrásnak tekinthető 1518. évi összeírás 56 települése 937 portával jelzi, hogy milyen fontos helyet töltött be a régió a történelmi Magyarország életében. Gecsényi megemlítette a megye jelentősebb birtokos családjait, köztük a Héderváryaknak nagyobb teret szentelve, majd az elpusztult falvak lokalizálásánál kiemelte, hogy zömük emléke pusztanévként ma is fennmaradt. Összehasonlító elemzésében a török pusztításokat követő 153 l-es és a 16. század végi összeírások főbb adatait egybevetve megállapította az elmúlt évtizedek lassú fejlődését, amit végül a 15 éves 67