Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Szendiné Orvos Erzsébet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok / 64–66. o.

27. évi és az 1832-36. évi reformországgyűlések bihari vonatkozásait említette, s közben rövid áttekintést adott a liberalizmus eszmerendszeréről. Végül szólt a centralistákról és az 1830-40-es évek néhány országos és megyei vonatkozását érintette. Megállapította, hogy a liberális eszmék Bihar vármegye közgyűlésein és az országgyűlésen a vármegye követeinek beszédeiben jelen voltak. Utolsóként Szendiné Orvos Erzsébet Beöthy Ödönről, Bihar vármegye követéről tartott előadást. Végigkísérte pályáját az 1830-as táblabírói kinevezésétől haláláig. Beöthy népszerűségét mutatja, hogy ötször választották követnek, s a szabadságharc alatt is fontos megbízatásokat kapott a kormánytól. Elsősorban a reformok embere volt, aki mindig a liberálisok vezérkarához tartozott, és a vitákban képviselendő álláspontok és a követendő taktika kidolgozásában döntő szerepet játszott. A radikális változásokkal, a trónfosztással azonban nem értett egyet. Képet kaphattunk ellentmondásos személyiségéről, de elvhüségéről is. Jelentőségét mutatja, hogy megtartotta Bihar vármegyét minden körülmények között az ellenzéknek. Május 7-én Hajdúnánás Művelődési Központjában elsőként Radics Kálmán tartotta meg előadását "Hajdúkerületi követi utasítások a reformkorban" címmel. A Hajdúkerület a megyékhez sok szempontból hasonló, de mégis sajátos középszintű közigazgatási egységgé az első követválasztási lehetőséggel vált az 1790-92-es országgyűlésen. A Bocskai telepítéssel kiváltságolt "törzsökös" hajdúk és a később beköltöző "jövevények" között elsősorban a földhasználat miatt egyre mélyülő társadalmi feszültség keletkezett - hallhattuk az előadásban. A jogok megerősítése és elismertetése folytonos küzdelmet jelentett a központi kormányszervekkel és Szabolcs vármegyével. Összegzésül elmondta, hogy a reformkori követi utasítások a jelzett problémák körül csomósodnak, de kiegészülnek már a kort foglalkoztató kérdésekkel is (katonaállítás, főkapitányválasztás, városi tisztikarok szabad választása, királyi biztosok kiküldése, utak, csatornák építése, szabad kereskedelem, Erdély Magyarországhoz csatolása ... stb.) A következő előadásban Hajdúnánás korabeli történetéből ("Hajdúnánás az 1848-49-es szabadságharc előestéjén") kaphattunk rövid ízelítőt Mónus Imrétől, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának igazgatójától. A reformkor politikai eseményei Hajdúnánáson ugyanolyan ellentmondásosak voltak, mint a Hajdúság többi városában - hallhattuk -, mert az uralkodó az 1824. évi rendeletében nemesekre és hajdúkra egyaránt kirótta az ingó és ingatlan vagyon adóztatását. A nemességnek 1828-ban újra sikerült az adómentességet kieszközölni, s csak földadót vetettek ki rájuk, sőt 1836-tól ezt tovább szűkítették csak legelőadóra. A nemesi adózás lényegi megszüntetése különösen sérelmes volt a nánási adófizetőkre, mert a hajdúsági nemesek 42,7%-a ebben a városban lakott, így nagyon megemelkedett az adózók kötelezettsége a városra kirótt összadó megfizetésében. A politikai élet középpontjában nem az országos reformkérdések kerültek, hanem a hajdúszabadság ügye. Követek útján is ezt követelték az országgyűléstől. A feszültséget az 1848. évi közteherviselés feloldotta, de a földért való küzdelem tovább folyt ugyanúgy, mint a hajdúszabadság nemesi rangra emeléséért való harc. 1848 forradalmát kitörő lelkesedéssel fogadta a város, de a 12 pontból elsősorban a sajtószabadságot éltették, sőt még három ponttal megtoldották, melyben benne volt a hajdú nemesek ősi jogainak visszaállítása. A hajdúszabadság erősen függetlenségi jellegű volt mindig, ami a kor politikai viszonyai között Habsburgellenességben jutott kifejezésre, ami már találkozott 1848 szellemével - fejezte be előadást Mónus Imre. 65