Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - MÉRLEG - Bán Péter: Petrák krónika. Közreadja: Takács Edit. Szentes–Szeged, 1997 / 58–60. o.

MÉRLEG Petrák-krónika Petrák-krónika "meljis Szentes városának a legrégib időktől valló történetét... foglalja magában." Közreadja: Takács Edit. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXV. Szentes-Szeged, 1997. 351. p. Egy levéltári kiadvány születésének 20. évét, nagykorúvá válását aligha lehet méltóságteljesebben megünnepelni, mint egy önmagában teljes helytörténeti, művelődéstörténeti értéket reprezentáló elbeszélő forrás színvonalas közzétételével. A Csongrád Megyei Levéltár tanulmánykötet-sorozatának 25. kötete a Szentesi Fióklevéltárat, Szentes város kultúrát ápoló közösségét is köszönti, de megjelenése az újkori magyarországi elbeszélő történeti írásbeliséggel foglalkozó kutatók szélesebb körében is érdeklődésre tarthat számot. A szentesi krónikasorozat fennmaradt szövegváltozatai a XVI. században elkezdődött várostörténet-írás második-harmadik, azaz XVIII-XIX. századi felvirágzási korszakának termékei, amikor e műfaj reprezentáns hordozói az alföldi mezővárosok lettek. Takács Edit igen átgondolt, világos szerkezetben, az olvasó számára minden szükséges és fontos információt igényes, de olvasmányos formában megadó bevezető tanulmánya sorra bemutatja ezeket a korabeli párhuzamokat (Debrecentől Békésig). Művelődés- és társadalomtörténeti szempontból a lényeget ragadja meg, amikor kiemeli a református egyház kulturális tradícióit és az ún. magas kultúrától távol eső mezővárosi parasztpolgár mindennapjainak élményanyagát, mint az írás igényét, tárgyait, nézőpontját, nyelvét, históriai tudatát meghatározó alapvető tényezőcsoportokat. A Petrák-krónikára nincs hatással, de a teljesség kedvéért hozzátehető: az újkori városkrónikák legkorábbi darabja a Hain Gáspár-féle Lőcsei krónikában fennmaradt 1516-37 közötti első rész (Conrad Sperfogel munkája), amely még hangsúlyozottan katolikus szemléletű volt, hogy azután a műfaj a lutheránus német, szepességi és erdélyi szász városi polgárság körében emelkedjen magas színvonalra a XVII. században. (Ne feledjük: ők is anyanyelvükön írtak!) "Krónika, meljis Szentes városának a legrégib időktől valló történetét, viz áradását, dög halál, főid indulás bő termés és aszájt 's határában lévő el pusztult heljségek neveit s ezeknek török által lett elrablásait, 1736. évtől bíráinak neveit foglalja magában " - képzeljük ehhez hozzá a várost övező folyóvizek, a környékbeli halmok, a helynévadási mondák, Szentes 1842. évi demográfiai, földhasznosítási állapotának - Fényes Elekkel egybehangzó - leírását, a külön emlékezetre méltó 1848-as események ismertetését, végezetül "idő jegyzeteket" a Vasárnapi Újság tudósítása szerint és 'jelen korunk58