Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Kozar, Azem–Kovácsné Klettner Csilla: A nemzetközi közösség támogatása Bosznia-Hercegovina levéltári anyagának háborús körülmények közötti védelméhez / 44–50. o.

na nyugati területein hasonló támadás indult a bosznia-hercegovinai hadsereg kebelében szerveződő védelmi erők ellen. Ez a harc több hónapig tartott. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 752-es, ill. 757-es határozata szerint a nemzetközi közösség ezt a támadást Bosznia-Hercegovina elleni agressziónak nyilvánította, s ezért Szerbiát és Monté Negrót gazdasági szankciókkal sújtották, míg ugyanezen intézkedéseket Horvátország ellen kilátásba helyezték. Hála a nemzetközi közösség békéltető erőfeszítéseinek, a washingtoni és a bonni egyezmény aláírásával a horvát hadsereggel és a Horvát Védelmi Tanáccsal kirobbant konfliktus lezárult, 1995 novemberében a daytoni békeegyezmény aláírása után pedig az újonnan létrehozott Jugoszláv Szövetségi Állam és BoszniaHercegovina nagy-szerb nacionalistáival folytatott harcok végére is pont került. A majdnem négy évig tartó háborúban az agresszorok legfőbb célja a megszállt terület nem szerb népektől való megtisztítása (megölésükkel, elüzetésükkel vagy a polgári lakosság koncentrációs táborokban történő sanyargatásával) és ezen népek kulturális örökségének elpusztítása volt. A pusztítás a sokvallású, igen vegyes etnikumú területeket sem kímélte. Ez a diktatórikus magatartás a kulturális és történelmi örökség számos emlékének szándékos megsemmisítését "eredményezte". A levéltári iratanyag - különösen annak levéltárba még be nem szállított része - is a tömeges pusztítás áldozata lett. így a Szarajevói Keleti Intézet szinte teljes, körülbelül 250 000 darabos, jórészt eredeti iratot és kéziratot tartalmazó gyűjteménye 1992. május 17-én gyújtóbombák okozta tüz martaléka lett. Az irattárakban épp feldolgozás alatt levő levéltári iratok körülbelül fele, 81 000 irat-folyóméternyi része, illetve mintegy 400 000 folyóméternyi iratanyag szintén elpusztult. A levéltárakban levő iratokat tekintve Hercegovina mostari levéltárunk anyaga sérült meg leginkább: 38 fond és gyűjtemény mintegy 200 irat-folyóméternyi anyaga pusztult el. Emellett Bosznia-Hercegovina szarajevói levéltárának iratanyagából körülbelül 25 folyóméternyi sérült meg, míg a tuzlai, travniki, bihaci és szarajevói levéltárakból máshová elszállított iratanyag bizonyos részeiben a nedvesség tett kisebb kárt. Bár a levél tárépületeket a szokásos, jól látható nemzetközi jelzéssel látták el, mindegyikőjüket érte gránáttalálat, néhányuk teljesen elpusztult, levéltári berendezéseik és technikai eszközeik szintén kárt szenvedtek vagy megsemmisültek. A védelmi rendszer alanyainak felelőssége Az előzőekben említett, illetve más nemzetközi megállapodások és ajánlások szerint a kulturális örökség - köztük a levéltári iratanyag - megfelelő védelmére vonatkozó intézkedések végrehajtásának minden felelőssége egyrészt a háborús felek - a megszállt ország és a megszálló erők -, másrészt a nemzetközi közösség között oszlik meg. A Hágai Egyezmény, mint a védelmi rendszer alapvető dokumentuma, rendelkezéseiben a kulturális örökség mind általános, mind különleges védelmét szabályozta. Az általános védelem alapvető elemeit a megóvásra, a méltányosságra, a megszállásra, a katonai intézkedésekre és a megkülönböztető jelzések alkalmazására vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Lényegében magukban foglalják mindazokat az intézkedéseket, melyeket minden ország békeidőben is vállal kulturális örökségének védelme érdekében. Ezen túlmenően tartalmazzák azt az elvet is, miszerint bármely megszálló erő köteles tiszteletben tartani az ellenség kulturális örökségét, illetve azok védelmének eszközeit, továbbá teljes mértékben megtiltják a kulturális javak lefoglalásának minden formáját, vala46