Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Kozar, Azem–Kovácsné Klettner Csilla: A nemzetközi közösség támogatása Bosznia-Hercegovina levéltári anyagának háborús körülmények közötti védelméhez / 44–50. o.

mint az ideiglenesen - védelmi okokból - elszállított javak visszaadására vonatkozó kötelezettséget éppúgy megfogalmazzák, mint azt is, hogy a megszállt terület helyi hatóságai számára lehetővé kell tenni, illetve támogatni kell a kulturális örökség megőrzését szolgáló védelmi rendszer alkalmazását. A kulturális örökségről szóló ismeretek, illetve a nemzetközi egyezmények rendelkezéseiről szóló információk terjesztése, az UNESCO testületeiben a kulturális örökségért felelős képviselők kinevezése, a pártfogó állam megnevezése, emellett a kulturális emlékek megfelelő jellel történő lehetőség szerinti (nem kötelező) megjelölése, az Egyezmény megsértői ellen büntető vagy bűnvádi eljárás indítása stb. azok az elemek, melyekkel ki kellene egészíteni a fent említett, kötelezettségeket tartalmazó felsorolást. A különleges védelem csupán a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékekre vonatkozik, azaz azokra az "óvóhelyekre", amelyek bizonyos követelményeknek megfelelnek: meghatározott katonai célokra nem használatos és előzőleg speciális nyilvántartásba vett helyen legyenek. A nemzetközi jogi dokumentumok előírásainak a háborús felek részéről történő betartásának nemzetközi ellenőrzése az UNESCO - ebben a vonatkozásban - egyik legfontosabb feladata. A nemzetközi felügyelet elsősorban a mozdítható, s így speciális védelmet igénylő kulturális javakra, s ezek szállítására vonatkozik. A felügyelet a következő tagokból áll: a kulturális örökség fő megbízottja, az UNESCO által kijelölt felügyelők és kulturális szakértők, a pártfogó állam küldöttei és mások. Az UNESCO a harcban álló országok kulturális öröksége védelmét szolgáló technikai támogatás biztosításáért, a védelem javítására vonatkozó javaslatok kidolgozásáért, az egyezmények következetes betartatásáért, valamint a háborús felek tanácskozásainak megszervezéséért és ehhez hasonló ügyekért felelős. Az UNESCO főigazgatójának szerepe mindezen tevékenységek esetében igen jelentős. A Bosznia-Hercegovinában folyó háború alatt az előbbiekben említett előírások betartása kötelező volt és volt is lehetőség az alkalmazásukra, különösen azokra, amelyek mind a megszálló erők, mind a megszállott országok hatóságainak, ül. a nemzetközi közösség intézményeinek általános védelmi tevékenységét illették. A védelmi rendszer alanyainak tevékenysége Kisebb előkészületek - mint például bizonyos számú fémdoboz beszerzésének elrendelése - kivételével a háború előtti szocialista Bosznia-Hercegovina hatóságai nem tették meg a szükséges intézkedéseket a már levéltárakban tárolt iratanyag megfelelő megelőző védelmének biztosítása, illetve a körülbelül 125 000 irat-folyóméternyi, levéltárérett iratanyag elhelyezéséhez szükséges tárolóhely és egyéb feltételek kialakításának érdekében. Egyes elemzések szerint ennek oka az attól való félelem volt, hogy az ilyen előkészítő lépéseket a háborúra való felkészülésnek minősíthették volna, s amely valóban igen érzékeny, kényes kérdés volt. A törvényes bosznia-hercegovinai hatóságok azonban a háború alatt sem tettek elég hatékony intézkedéseket a levéltári anyag főként gondatlanság, vagy ^gyének, irattárak és intézmények felelőtlensége okozta károsodása vagy pusztulása elleni védelme érdekében. A háború ideje alatt a kulturális örökség védelméért tevékenykedő állami intézmények (Kulturális, Történelmi és Természeti Örökség Védelmének Intézete, BoszniaHercegovina Levéltára és más szervezetek), és Bosznia-Hercegovina hatóságai rendszeresen tájékoztatták a nemzetközi közösséget és intézményeit a kulturális örökség 47