Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A nagyváradi görög katolikus levéltár magyar vonatkozású iratanyaga / 33–43. o.

gezte tanulmányait Nagyváradon. Számos papnövendéket Ungvárra küldtek, a legtehetségesebbeket pedig Pesten, Bécsben és Rómában taníttatták. E folyamat azonban nem volt problémamentes az első világháborút megelőző években: a nemzetiségi kérdés fellángolása a nagyváradi latin szertartású teológián és Ungváron összetűzésekre vezettek (m.924-925). A nagyváradi püspökség feladata volt a gondoskodás a bécsi és a váci süketnéma intézetek, illetve a pesti beutalt fogyatékosok lelki szükségleteinek ellátása is (m.1020). A nagyváradi püspökség fennállásától kezdve komoly szerepet játszott a görög katolikus felekezeti oktatás kiépítésében. Igaz, 1868-ig az irányítás az állami szervek kezében volt. A kiegyezés után az állam feladata az ellenőrzésre korlátozódott, illetve segélyek folyósítására. A püspökség nagy súlyt fektetett kezdettől fogva arra, hogy iskolái az állami irányító szerv megfelelő tényezői számára elfogadhatónak minősüljenek. Az iskolai dokumentumok egy része a latin szertartású püspökség irattárába került, elsősorban a nagyszámú kegyúri iskoláival szemben fennálló kötelezettség teljesítése folytán. Az iskolai anyag második része a nagyváradi kerületi tanügyi igazgatósághoz futott be. Mint már jeleztük, a kerületi állami irányítású tanügyi igazgatóság megszűnte után az összes odatartozó görög katolikus iskolára vonatkozó anyagot a korabeli egyházmegyei beosztás figyelmen kívül hagyásával a helybeli püspökségre bízták. A kiegyezés után fennállt megyei tanfelügyelőségek iratai még további feltárásra várnak. A harmadik irategyüttes közvetlenül a görög katolikus püspökség birtokába került. Az iskolai iratok 1760 és 1920 között keletkeztek. Általánosabb iskolai kérdéseket tárgyaló aktákat az 1778 és 1876 közötti időszakból számos ügycsomóba soroltak be (m.980-983). Terjedelmesek az egyes iskolák tevékenységéről fennmaradt iratcsomók (m.984). Dorog, Balmazújváros, Gelse, Ujfehértó szerepel az 1842-1845 közötti iratokban (m.985). Bedő iskolájáról értesülünk 1828 és 1869, valamint 1888 és 1901 közötti időszakban. Nagyléta, Kókad, Pocsaj, Vértes, Hodász 1826 és 1906 között szerepel. Ugyanebben a sorozatban található Makó iskolája is (1827-1925) (m.1006). Tanügyi iratanyaga van Nagykálló, Nyírlugos, Kántorjánosi, Merk, Nyírcsahoj, Penészlek, Fábiánháza, Cebe, Nyírderzs községeknek (m.987, 1007, 1015). Feljegyzések maradtak fenn az 1842 és 1920 közötti iskolai évekről Csegöld, Porcsalma, Pántyod, Csengerújfalu és Csenger iskoláiról (m.988). Vegyes anyagot csoportosítottak 1827 és 1906 közötti iskolai működésről (m.989). Egyes ügycsomók csupán konkrét kérdésekre vonatkoznak. így 1760-1777 között kérdést jelentett a nyíradonyi tanító fizetése. Álmosdon 1788-1885 között többször problémát okozott az iskolaépítés és -karbantartás, valamint a tanítók fizetése (m.1006), Nyíradony iskolája 1831 és 1862 között, a nyírlugosi tanító földje 1857-ben foglalkoztatta a püspöki hatóságot (m. 1009). A hívek iskolafenntartó kötelezettségére számos irat vonatkozik. Ide sorolható a pocsaji iskolaépítése, Vértes iskolaügyei 1779-1848 között és 1906-ból stb. (m.1013). Figyelemre méltóak az iskola látogatásáról szóló adatok is, például 1837-ben Álmosdon 20, Nyíracsádon 58, Bagaméren 20, Bedőn 94, Pocsajon 152, Nyíradonyban 82, Dorogon 392 tanuló volt stb. (m.1019, d.1082, f.304-305). Részletesebb jelentések maradtak fenn a XIX. század második felétől kezdve. A csegöldi latin nyelvű jelentés 1862-ben kimutatta, hogy 12 éves korig 80 tanköteles van, akik közül 49-en látogatják az iskolát, egy tanító működik. Az iskolaépület és a tanítói lak közepes állapotú, de tanfelszereléssel rendelkeznek. A tanítás magyarul és románul 40