Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A nagyváradi görög katolikus levéltár magyar vonatkozású iratanyaga / 33–43. o.

ékben, amellyel szemben viszont görögkeleti ellenhatás alakult ki, és a bécsi politika vargabetűinek kihasználásával a század közepén csupán Pocsaj, Nagyléta és Szentandrás maradt hü a Rómával kötött unióhoz (1758). A harmadik és immár sikeres uniós mozgalom Pattachich Ádám püspök (17591776) nevéhez fűződik. 0 a térítést főképp jezsuitákra bízta, anyagi áldozatot hozott a plébániák és iskolák megerősítéséért, és megszervezte a felkészültebb klérus biztosítását. Eredményként 1765-ben 94 plébánia működését könyvelhette el. A további fejlődés alapvető akadálya a megfelelő görög katolikus egyházi főhatóság hiánya volt. Még kísértett a laterani zsinat (1215) idejétmúlt határozata, amely Európában a keleti szertartásúak számára a latin egyházmegyék keretében csupán rítusvikáriust biztosított. Mindenesetre előrelépést jelentett Kovács Meletius kinevezése rítusvikáriusi minőségben (1748-1775). A végleges megoldást az önálló egyházmegye létrejötte biztosította, a Szentszék jóváhagyásával (1777), amelynek élére Drágossy Mózes (Moise Dragos) került (1777-1787). A püspökség anyagi alapját a belényesi 139 657 holdas uradalom biztosította, amit a latin szertartású püspök javaiból választottak le (1781). Az önálló görög katolikus egyházmegye létrejöttéig keletkezett tárgyunkbeli dokumentumok nagy részben a latin szertartású püspökség irattárában maradtak. Az új püspökség dokumentumai a rítusvikárius tevékenységével kezdődnek, és az önálló püspökség megalakulása után már kizárólag annak levéltárába kerültek. Az egyházmegye határai az idők folyamán többször változtak. Kezdetben Kovács vikárius joghatósága Bihar megyére terjedt ki, majd kitolódott dél felé, ahol Makó központtal missziós állomás alakult ki a Bánság területére vonatkozóan. Samuil Vulcan püspök (1807-1839) keresztülvitte a munkácsi püspökséghez tartozó szatmári főesperesség átcsatolását (72 parókia). Ezek közül nyolcat visszacsatoltak Munkácshoz, míg Nagyvárad újabb kilenc egyházközséget kapott. A püspök halála idején már 178 parókia és 415 fflia tartozott hozzá. A lugosi püspökség felállítása alkalmával (1853) a Bánságot és a Maros-vidéket elcsatolták. A hajdúdorogi egyházmegye felállítása (1912) nyomán ennek keretébe 44 parókia került. Az 1918 őszén kirobbant forradalom idején több parókián mozgalom bontakozott ki a régi állapot visszaállítására. Romulus Marchis nagykárolyi esperes román görög katolikus vikariátust létesített. Ezt követően 1919. május l-jén a bécsi nuncius Demetriu Radu nagyváradi püspökre bízta a hajdúdorogi egyházmegye román katonai közigazgatás alá került 42 parókiáját. A trianoni békeszerződés után e joghatóság gyakorlatilag megszűnt. A nagyváradi egyházmegye egykori egyházközségeiből a magyar államterületen maradt Csegöld, Csengerújfalu, Porcsalma, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kókad, Nagyléta (román, rutén), Pocsaj és Vértes. Bedő, amely megszakítatlanul Nagyváradhoz tartozott, 1935-ig dr. Siegescu pápai prelátus joghatósága alatt maradt. Az egyházmegye területi változásait nagyszámú akta tükrözi (m. 1025,766). Némi anyag maradt Nagyváradon a munkácsi püspökséghez 1827-ben visszacsatolt parókiáktól (Nyírlugos, Fábiánháza, Vasvári, Derzs, Császári, Hodász, Parasznya és Penészlek). Hasonlóképp püspökségi letétbe kerültek az egykori kerületi tanügyi igazgatóság görög katolikus iratai. 34