Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - Haraszti Viktor: A légszennyezés és a levéltár / 29–32. o.

A légszennyezők két nagy csoportra oszthatóak: szilárd és gáz halmazállapotú légszennyezőkre. A szilárd halmazállapotú légszennyezők több forrásból keletkezhetnek. Természetből származó, szilárd légszennyezők: - szervetlen ásványi anyagok apró szemcséi (pl. homok), - apró növényi részecskék (pl. rostok, virágpor), - egyéb biológiai anyagok (pl. baktériumok, spórák). Emberi létesítményekből származó szilárd légszennyezők: - építőanyagok finom pora (pl. tégla, cement, betonpor), - fémeken keletkező korróziós termékek (pl. vasrozsda), - műanyag részecskék. Fűtőanyagok elégetése során keletkező szilárd légszennyezők: - korom (szénszemcsék), - ásványi hamu szemcséi; - kátrányos anyagok. Gé

pjármüvek üzemeltetése során keletkező szilárd légszennyezők: - kátrányos anyagok. A gáz halmazállapotú légszennyezők is hasonlóképpen csoportosíthatóak. Természetből származó, gáz halmazállapotú légszennyezők: - a légkörben, kozmikus sugarak által előidézett folyamatok során keletkező ózon, - szerves anyagok bomlása során keletkező gázok (pl. ammónia, kén-hidrogén). Emberi létesítményekből származó, gáz halmazállapotú légszennyezők: - fa építőanyagok által kibocsátott gázok (szerves savak), - műanyagok bomlásakor felszabaduló gázok (pl. formaldehid), - gyártási folyamatok során keletkező gázok (pl. sósavgáz). Fűtőanyagok elégetése során keletkező, gáz halmazállapotú légszennyezők: - kőszén, kőolaj elégetésekor melléktermékként jelentkező légszennyező gázok (pl. kéndioxid, kén-hidrogén), - ipari fütőgázok elégetésekor melléktermékként keletkező légszennyező gázok (pl. kéndioxid). Gépjármüvek üzemeltetése során keletkező, gáz halmazállapotú légszennyezők: - kipufogógázokkal távozó légszennyező gázok (pl. nitrogén-monoxid).

2 A levegőszennyezettség további megkülönböztetésére szolgál az épületen kívülről érkező és az épületen belül keletkező légszennyezés. Michael Faraday már 1842-ben kimutatta a gázlámpáknak, a dohányfüstnek és a pornak könyvtári anyagra gyakorolt káros hatását.

3 Bár a gáz-, olaj és széntüzelésű kályhák ma már modern levéltárépületben nem fordulhatnak elő és a dohányzás sem megengedett a kutatótermekben, a technikai fejlődés a régiek helyett újabb veszélyforrásokat is teremtett. Ilyen belső légszennyezési forrásnak számítanak a fénymásoló berendezések, melyek működés közben ózont állítanak elő és ami nem megfelelően karbantartott gépek és zárt, rosszul szellőző helyiségek esetében rendkívül magas koncentrációban is jelentkezhet. Az ózon három oxigénatomból (0

3

) álló molekula, mely erősen oxidáló hatással bír és minden szerves anyagból készült adathordozóra veszélyt jelent, mivel a molekulákban lévő ún. kettős kötéseket felszakítja, ezáltal bontja a szerves anyagot, fizikai gyengülését okozva. Ke30