Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - Haraszti Viktor: A légszennyezés és a levéltár / 29–32. o.

letkezhet ózon egyes lámpák (pl. UV-lámpa), illetve elektromos berendezések működése során is.

4 Természetesen a külső légtérből is kerülhet ózon a levéltári raktárba, amit megfelelő szűrőberendezéssel lehet csökkenteni. Az irodai munkahelyek belső környezetében keletkező káros hatásokat a szakirodalom együttesen "sick building syndrom" néven említi.

5 Egyes építkezésnél használt anyagok is káros folyamatokat indíthatnak el a levéltári anyagban. Az alkidalapú olajfestékek által kibocsátott peroxid szennyezők elsősorban a fotóanyagot károsíthatják, főként a festéstől számított négy héten belül. A karbamidformaldehid enyvek, szigetelők használata szintén kerülendő, mivel a formaldehidből képződő hangyasav károsítja a cellulóz és fehérje alapú anyagokat. Fából készített állványok esetében a kibocsátott ecetsav jelenthet veszélyforrást. A keményfák több savat adnak le, mint a puhafák, az új fa többet, mint a régi. A tölgy, nyír, bükk és kőrisfák a leginkább ecetsavkibocsátók, használatuk kerülendő. A ragasztásnál használt karbamid és fenolgyanták hangyasavat adnak le. A fehérített faanyagok, ragasztók és lakkok ártalmas peroxidokat bocsáthatnak ki. Szerencsére ezeket a szennyeződés forrásokat már a tervezés időszakában ki lehet küszöbölni, hiszen pl. új levéltári épületben már csak fémből készült polcok képzelhetők el. Azonban a kiállításokon használatos tárlók anyaga ma még legtöbb esetben fa. Új épületek esetében gondot jelenthet, hogy a beton és a cement ultrafinom (0,01 um körüli átmérőjű) port ad le, melyet a légszűrők sem képesek kiszűrni, célszerű ezért a csupasz felületek burkolása. Nehezebb feladat az épületen kívülről érkező szennyezőanyagok (porszemcsék, ózon, nitrogén-oxidok, kén-dioxid) kiszűrése. A bejutó szennyezőanyagok mennyisége függ a fal szerkezetétől, légmentességének mértékétől, a nyílászárók mennyiségétől, szigetelésüktől. Kiemelt jelentősége van a szellőző- és szűrőrendszernek a régi-új levegőcsere arányának. Túlzott mértékű külső levegő beszívása a kinti levegőben található légszennyezők káros koncentrációját eredményezheti. A külső légszennyezők bejutását megfelelő szűrök használatával csökkenthetjük. Optimális a kettős szűrőrendszer, amelyik egyrészt a gáz halmazállapotú légszennyezőket, másrészt a szilárd halmazállapotú légszennyezőket is megszűri. A vízporlasztásos alapon működő gázszűrök hatékonyak a kén-dioxid, nitrogéndioxid ellen, de az ózont nem szűrik. Az aktív szenes szűrők szén felületén a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid megkötődik, míg az ózon elbomlik. A szénszűrő időszakonkénti cseréjére, éppúgy mint a légkondicionáló karbantartására nagy gondot kell fordítani.

6 Fontos tényező a fal légmentessége, mivel a szennyező gázok egy része, így pl. a kéndioxid a falfelszínben részben elnyelődik. Egyes szerves anyagok az ózon megsemmisülését segítik elő. A légkondicionálás költségkihatásai miatt nem minden levéltár alkalmazhatja ezt a technikát. Ebben az esetben a kívülről jövő szennyeződés behatolásának egyetlen módja az ablakok légmentes lezárása, a külső szennyezett levegő közvetlen beáramlásának megakadályozása, illetve ha a szellőztetés másként nem oldható meg, a legszükségesebb időre történő redukálása. Az épület egyéb részeiből érkező levegő a fal említett elnyelő hatásának köszönhetően már jóval kisebb mértékben szenynyezett. Javasolt a savmentes tárolóeszközök, savmentes papírok használata, mivel ezek kevesebb kén-dioxidot nyelnek el, így kisebb mértékben savasodnak. A levéltári raktárak levegőminőségének határértékei egyes szennyezőanyagok tekintetében a következöek: . 3 kéndioxid (S0

2

) 1 jig/m 31