Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - MÉRLEG - Dankó Imre–Szabadi István: Kormos László (1919–1996). Biográfia–bibliográfia. Debrecen, 1999 / 50–52. o.

bői származó iratok, melyeket a jegyzék igen részletesen ismertet: seregparancsnokságok, hadseregcsoportok, önálló hadtápparancsnokságok, katonai kormányzóságok, hadtestparancsnokságok, hadosztályok, dandárok, ezredek, helyi parancsnokságok stb. bontásban. Az egészségügyi szervek töredékes iratai elsősorban a betegek kórlapjaiból állnak. Elsősorban a helyőrségi kórházakból maradtak fenn, mivel a többször menekülő hadikórházaknál a dokumentumokra igen kevés gondot fordítottak. Az igazságügyi szervek iratainak fő részét a hetven évig (1802-1871) működő cs. kir. Országos Katonai Törvényszék dokumentumai adják, melyek 312 fm-t tesznek ki. E bíróság elsősorban a katonák anyagi ügyeivel (hagyatéki eljárások, adósságügyek, árverések, leltározások) stb. foglalkozott. A kiegyezés után megszervezték az önállá katonai bíráskodást budapesti és vidéki törvényszékekkel. A legtöbb iratanyag a szegedi törvényszéknél maradt fenn. A tanintézetek közül az 1872-ben alapított Ludivica Akadémia iratai a legfontosabbak. A testületekből az 1760-ban szervezett magyar királyi nemesi testőrséget érdemes kiemelni, az intézmények közül pedig a tábori lelkészet anyakönyvi gyűjteményére (1743-1949. 23,52 fm) hívhatjuk fel a jegyzék alapján a figyelmet. A VII., gyűjteményi főcsoportot a levéltár munkatársai időhatár nélkül alakították ki, tehát ez nem oszlik 1945 előtti és utáni egységekre. A VIII-XIII. főcsoportokba - mint jeleztük - a jegyzék készítői az 1945 utáni iratokat sorolták. Az 1956-ig terjedő 11 év iratanyagának felsorolása követi a más levéltárakban is használatos fond- és állagjegyzékek normáit: a rendezettségnek megfelelően csak a fondok címét, évkorét, terjedelmét adja, az állagok címszerinti felsorolásával. Úgy érezzük, a jegyzék jól szolgálja a kutatómunkát, különösen annak első, ismertetéseket is tartalmazó része. Egyetlen kiegészítő munkát javasolnánk a következő kiadáshoz: egyszerű helynévmutató készítését, mely egy-egy konkrét városra, helységre vonatkozó keresést könnyítené meg. Dóka Klára Szabadi István: Kormos László (1919-1996). Biográfia - Bibliográfia. A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár kiadása. Debrecen, 1999. 44 p. A finoman tartózkodó, szerénységében is szembetűnő könyvecske méltó emléket kíván állítani a magyar levéltárosok egyik legkiválóbb egyéniségének, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár volt igazgatójának, a három évvel ezelőtt elhunyt Dr. Kormos Lászlónak. Ha egy szóval kellene Dr. Kormos Lászlót jellemezni, nem találhatnánk más, jobb szót, mint azt, hogy munkás, mert sok és nagy munkát végzett tudós volt. Dr. Kormos László Törökszentmiklóson született (1919), iparos család gyermekeként. Elemi - és polgári iskolát szülővárosában végzett. Gimnáziumba Szolnokon járt, 1940-ben 50