Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - Haraszti Viktor: A légszennyezés és a levéltár / 29–32. o.

HARASZTI VIKTOR A légszennyezés és a levéltár A levéltári anyagot mind keletkezésétől levéltárba bekerüléséig, mind a levéltárakban sokféle károsodás érheti. A különféle levéltári adathordozókat fenyegető egyik legjelentősebb modern kori veszélyforrás oka a környezetszennyezés, a levegő szennyezettsége. Bár a probléma régebbről ismert, intézményes fellépés a levegő minőségének javítására, egybekapcsolva a környezetvédelem fogalmával csak az 1960-as évek végén kezdődött meg. Az Európa Tanács 1968 márciusában tette közzé nyilatkozatát a levegőszennyezésről, melyet követtek az egyes nemzetek intézkedései. Magyarországon 1969ben alakult meg az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bizottság. 1971-ben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumon belül Levegőtisztaság-védelmi osztályt hoztak létre. Az első magyarországi környezetvédelmi törvény 1976-ban született meg, ezt váltotta fel 1995-ben a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény. A levegőszennyeződésnek öt tartománya különböztethető meg: a lokális, a városi, a regionális, a kontinentális és a globális szennyeződés.

1 Utóbbi kettő nem befolyásolja közvetlenül a levéltári adathordozókat, a lokális, városi és regionális szennyezettség azonban igen. Új levéltárépület tervezésekor, ha a regionális szennyezettség nem is kerülhető meg - hiszen ez esetben pl. iparvidéken aligha lehetne levéltári anyagot őrizni -, a városon belüli légszennyezettségi értékeket már figyelembe kell venni. Célszerű az új levéltárépületet légszennyező ipari üzemtől, valamint a városi levegőszennyezettséget leginkább meghatározó fő közlekedési útvonalaktól távolabb telepíteni, melynek nehézsége abban rejlik, hogy a levéltár nehezebben lesz megközelíthető. A Magyar Országos Levéltár új, 50000 iratfolyóméter befogadására alkalmas épülete megfelel a fenti kívánalmaknak. A főváros határában lévő épület közelében ipari tevékenység nem folyik, a városból kivezető forgalmas főút elősegíti a megközelíthetőséget, de a levéltár a főúttól kissé távolabb helyezkedik el, attól épületek és a levegőszennyeződés megkötésére alkalmas zöldövezet is elhatárolja. Több példa van arra is, hogy a levéltárépületet a nagyvárosból egészen kitelepítik, minimálisra csökkentve a fenti hatásokat. (Pl. az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára marylandi új épülete.) Légszennyezők mindazon levegőben lévő szilárd részecskék és gázok, melyek nem tartoznak a levegő állandó alkotórészei (nitrogén, oxigén, szén-dioxid, egyes nemesgázok) közé. A levegő szilárd és gáz halmazállapotú szennyezői városokban, ipartelepeken elsősorban tüzelőanyagok égéstermékeként, illetve a gépjárműforgalom következményeként kerülnek a levegőbe. Az építőanyagok (pl. tégla) finom pora is hozzájárul a légszennyezéshez. A természetből levegőbe kerülő porszemcsék, szerves anyagok bomlásából keletkező gázok is légszennyezésként jelentkezhetnek. 29