Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - Szögi László: A magyar levéltárosképzés ötven éve, 1949–1999 / 3–17. o.

rint szükséges új tárgyakat és megoldásként a C szak, B szakká fejlesztését (3-ról 4 évre) javasolta. A képzés változtatása mellett a következőket hozta fel: „Az utóbbi években a levéltárügyet a következő jelenségek határozták meg: 1./ a modern korral járó óriási „irattermelés"; 2.1 az igények megnövekedése a pontos, gyors, megbízható információ iránt; 3./ a modern technika /filmtechnika, gépi adatfeldolgozás stb./ révén létrejött lehetőség az előbbi két jelenség által támasztott igények kielégítésére, illetve a levéltárak más égető kérdéseinek /iratmegőrzés, restaurálás stb./ megoldására. Ezzel együtt a levéltárakban őrzött iratanyag mennyisége megnövekedett, a levéltárak tevékenységi köre kiszélesedett, bizonyos differenciálódás következett be /pl. pártarchívumok, akadémiai, szakszervezeti levéltárak stb. jönnek létre/, a levéltárosok száma is megnövekedett. Mindezek ellenére a magyar levéltár így csak részben tudott lépést tartani a nemzetközi élvonallal. A felzárkózás egyik legfontosabb feltétele a levéltárosképzés továbbfejlesztése. E téren a problémák a következők: 1./ A jelenlegi levéltárosképzés nem koncentrál kellően az új követelményekre. 2.1 Nem elégíti ki kellő mértékben a feudáliskori anyag kezeléséhez szükséges ismeretek oktatásával szemben támasztható igényeket. 3./ Általános levéltárosképzés folyik, holott a szakmai követelmények, a levéltárak létszámviszonyainak javulásával és a munkamegosztás fejlődésével arányosan - a levéltáros jelölttel szemben - egyre inkább differenciáltan jelentkeznek. 4./ Amikor egyre nagyobb számú modernkori levéltárosra és iratkezelési szakemberre van szükség, a képzés struktúrájának is szerepe van abban, hogy az egyetemre kerülő történelem szakos hallgatók közül, bár többségük érdeklődése az új- és a legújabbkor felé irányul, csak kevesen jelentkeznek levéltáros szakra, ez pedig eleve korlátozza a szakot végzők számát. 57 A képzés tartalma és a gyakorlati levéltári munka közt fennálló különbségnek nem kizárólagos szerepe van abban, hogy a levéltárszakos hallgatók egy része más területen helyezkedik el. 6.1 A középiskolákban bekövetkezett tantervi változások következtében a hallgatók latin és német nyelvi, illetve feudáliskori előismeretei erősen mérséklődtek. 1.1 Külön problémát jelent a más levéltárakban dolgozó, nem levéltárszakot végzett, de tudományos feladatokra alkalmazott munkatársak képzése. Ezek egy része egyetemi, más része főiskolai végzettséggel rendelkezik. 8./ A jelenlegi besorolási rendelet nem ösztönzi a más képesítéssel rendelkező levéltári dolgozókat a levéltárosi diploma megszerzésére. Mindezeket a problémákat a levéltárosképzés jelentős átalakításával szükséges és lehet megoldani. Az új igényeknek megfelelően tantervbe kell iktatni a következő tárgyak, illetve ismeretek oktatását: 1./ a levéltártudomány mint információtudomány tárgya, felosztása, szerepe, feladata és helye a társadalomtudományok rendszerében; 2.1 adatrendszerezési módszerek; 3./ a gépi adatfeldolgozás szerepe az igazgatásban, irányításban, 13