Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Dóka Klára: A levéltári szakképzés helyzetéről / 3–13. o.

végzettek nagyobb fele jelezte, hogy segédlevéltárosa kurzuson szeretné folytatni tanulmányait. Külön probléma volt mindhárom tanfolyamon a jegyzetek ügye. A segédlevéltáros képzés megindulásakor még meg sem kezdődtek annak munkálatai. Bár a javaslat - és a későbbi megvalósulás - követte a 31/1997. MKM számon kiadott szakmai anyag tervezetét, arról hosszas vita bontakozott ki, és csak a rendelet megjelenése után lehetett hozzálátni az érdemi munkához. Az elkészült két kötetes jegyzet - szándékosan - különféle szinten megírt fejezetekkel a segédlevéltárosok és egyes részeiben a kezelők képzését is szolgálja. A szerzők zömmel a MOL korábbi és jelenlegi munkatársai voltak (Érszegi Géza, Sölch Miklós, Bakács Bernadetté, Alföldi Vilma, Albrechtné Kunszeri Gabriella, Vinczéné Géczy Gabriella, Kisasszondy Éva stb.) E jegyzettel egy több évig használható dokumentációt kívántunk összeállítani, ami tükrözi a levéltárügy 1998. évi állapotát.

10 Szintén 1993-ban jelent meg az irattáros tanfolyamokon használatos összeállítás,

11 melynek viszont folyamatos korszerűsítését tervezzük. E jegyzet nemcsak a MOL-ban használatos, hanem megvették a tanfolyamokat szervező egyéb intézmények is. Jelenleg a második kiadás új fejezetei készülnek, melyek elsősorban az önkormányzati iratkezeléssel, az 1998 utáni minisztériumi szabályzatokkal, bizonyos informatikai kérdésekkel kapcsolatosak. Az új kiadás e részei a segédlevéltáros tanfolyam anyagai is lesznek. Az iratkezeléssel kapcsolatos tankönyvek közül meg kell említeni a Scriptor KFT. 1997-ben készült kiadványát, valamint az UNIÓ Könyvkiadó iratkezelőknek szánt kézikönyveit.

12 A MOL-ban és más képző intézményekben a szervezők és a hallgatók munkáját egyaránt nehezítette, hogy a jogszabály-módosítások nem zárultak le az 1996. évi OKJ és az új követelményrendszer kiadásával. Már 1997 első napjaiban megjelent a 2/1997. /I.22./ MüM számú rendelet (Magyar Közlöny 7.szám), mely a nem iskolarendszerű szakképzést a területileg illetékes munkaügyi központban történő bejelentéshez, illetve regisztrációhoz köti. Ennek eléréséhez különféle nyilatkozatokat kell beadni a képzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról, a képzés módjáról, az óraszámról, az időszakonkénti számonkérés mikéntjéről, a vizsga lebonyolításáról. Az OKJ-ban meghatározott szakmákban csak akkor lehet állami vizsgát tenni, ha a képző intézmény rendelkezik megfelelő tanúsítványnyal. A munkaügyi központ a tanfolyam képzési programját is kéri, melyet az illetékes minisztérium szakértőjének kell véleményezni. A MOL-ban folyó szakképzések programját dr. Sipos Mihály, az egri Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola igazgatója - mint az adminisztratív tárgyak szakértője - véleményezte. A képzési program az egyes tanfolyamok kibővített tanrendje, mely az engedélyezési eljáráson kívül a további oktatási munkát is szolgálja. Az irattáros tanfo10 Dóka Klára (szerk.): Levéltári ismeretek. (Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelő tanfolyamok hallgatói részére.) Budapest. Magyar Országos Levéltár, 1998. (Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 4.szám). 11 Dóka Klára (szerk.): Iratkezelő és irattáros ismeretek. (Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára.) Budapest. Magyar Országos Levéltár, 1998. (Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 3.szám). 12 Ügyiratkezelői kézikönyv a közigazgatásban. (Szerk.: Seereiner Imre.) Budapest. Unió K., 1996. - Ügyiratkezelői kézikönyv a gazdálkodó szerveknél. Iratminták, szabályzatok, jogszabályok. (Szerk.: Seereiner Imre). Budapest. Unió K., 1996. 11