Levéltári Szemle, 49. (1999)
Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Dóka Klára: A levéltári szakképzés helyzetéről / 3–13. o.
S a középszintű levéltári segédletek készítéséhez szükséges ismereteket, ezen kívül rendelkeznie kellett adatbáziskezelő és alapszintű szövegszerkesztő gyakorlattal. Az oktatás három éves tanfolyami keretben, 800 órában történt volna, melyen belül 600 óra elméleti, 200 óra gyakorlati oktatást terveztek. A javaslat szerint a segédlevéltáros képzés beépült volna az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásba, amihez módosítatni kívánták a 17/1990. /XII.20./ MKM számú rendeletet. Az anyagot 1993 júniusában a MOL vezetősége megtárgyalta és megküldte a Levéltári Osztálynak. 8 Néhány hét múlva az országgyűlés elfogadta az azóta módosított 1993.évi LXXVL tv.-t, „a szakképzésről" (Magyar Közlöny 99. szám), és így a tervezet lekerült a napirendről. A törvény 52. §-a az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozott. Előírta, hogy a résztvevőnek szerződést kell kötni az illető intézménnyel a megszerezhető szakmáról, a képzés helyéről, idejéről, ütemezéséről, a vizsga szervezéséről, a térítési díjakról stb. A szakképzési törvény módosítása - 1995. évi LXXXIV. tv. - bizonyos szankciók kilátásba helyezésével szigorította e szerződéskötés feltételeit. A szakképzési törvény 4.§-ának felhatalmazása értelmében a munkaügyi miniszter - a szakminisztériumokkal egyetértésben - először 1993. december 30-án adta ki az Országos Képzési Jegyzéket, mely a megszerezhető szakmákat és azok főbb adatait felsorolta. /7/1993/XII.30/ MüM számú rendelet, (Magyar Közlöny 191. szám). A levéltárosok megdöbbenésére a tervezett háromféle képzés helyett 894 4123 102 0 07 OKJ számon egyetlen szakma szerepelt: „Levéltári iratkezelő és irattáros". A képzés ideje egy év, 1100 óra volt, 60 % elmélet, 40 % gyakorlat. A középfokú végzettség ezúttal is előfeltétel volt. A szakmai és vizsgáztatási követelmények meghatározására a rendelkezés a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot jogosította fel. Az OKJ-t első ízben a 3/1995. N AJ MüM számú rendelet módosította, azonban ez nem érintette a levéltári szakképzést. 1993 utolsó napjaiban adta ki a munkaügyi miniszter a 10/1993. /XII.30./ MüM számú rendeletet is, „a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" (Magyar Közlöny 191. szám). Eszerint a vizsgák lebonyolítására a „szakmai vizsgát szervező intézmény" illetékes, melyet az érintett minisztérium jelöl ki. A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részre oszlik, az eredményeket elnökből és legalább két tagból álló vizsgabizottság értékeli. A tagok a szakmai érdekképviselet és a vizsgát szervező intézmény képviselői. A vizsgabizottság munkáját szakértők, kérdező tanárok és a jegyző segítik. Az írásbeli és szóbeli vizsgafeladatokat a képzésért felelős minisztérium, a gyakorlati feladatokat pedig a vizsgaelnök hagyja jóvá. A képesítést igazoló bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője írja alá. Fenti rendelkezést a 4/1996./V.24./ MüM számú rendelet módosította (Magyar Közlöny 41. szám), kiterjesztve a felügyelő szakminisztérium hatáskörét. A vizsga elnökét a minisztérium által összeállított vizsgaelnöki névjegyzékből kell kiválasztani, aki megállapíthatja a fennálló hiányosságokat és a vizsga megkezdését megtilthatja. A legkisebb vizsgacsoport létszámát 10 főben állapították meg. Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó elégtelent kapott, más részekből a vizsgát folytathatta. A pótló vagy javítóvizsgára az érvényes vizsgakövetelmények szerint két éven belül van lehetőség. (Jelenleg is e normatívák vannak érvényben.) A művelődési és közoktatási miniszter a 16/1994./VII.8./ MKM számú rendelettel döntött a felügyelete alá tartozó szakképesítések szakmai (vizsgáztatási) követelményeinek 8 MOL 13.086/1 993.ikt.sz . 7
