Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Dóka Klára: A levéltári szakképzés helyzetéről / 3–13. o.

kiadásáról. Ezek a „levéltári iratkezelő és irattáros" szakma vonatkozásában a 45. sorszámú mellékletként a 10/1995. /IX.22./ MKM számú rendelettel jelentek meg (Magyar Közlöny 78.szám). A rendelkezés vizsga szervezőként az OPI jogutódját, az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodát (OKSZI) és a Magyar Országos Levéltárat jelölte meg. Tekintettel a több évtizedes együttműködésre, a feladatok megosztása nem jelentett problémát. A MOL munkatársai készítik az írásbeli tételeket, melyekből egy-egy sorozatot jóváhagyva az OKSZI minden képző intézménynek vizsgák alkalmával rendelkezésre bocsát. Hasonló módon a MOL-ban készülnek a szóbeli tételsorok is, melyeket 1998-ig a MKM szakképzési főosztálya véglegesített. Az 1995 szeptemberében kiadott követelményrendszer szerint a bonyolult elnevezésű szakképesítést középfokon és felsőfokon lehetett elvégezni. A középfok iratkezelő és irattáros, illetve levéltári kezelő képesítésre oszlott, utóbbinak felsőfoka volt a segédlevéltáros tanfolyam. A szakmai követelményrendszer tükrözte az alaprendelet bonyolultságát, és a következőképpen épült fel: I. Középfok: 1. Általános irattani és igazgatási ismeretek (irattani alapfogalmak, a levéltárak típusai, a jelenleg működő szervek és irataik, államigazgatási eljárás, általános ügyvitel iratkezelési szabályok, az iratok tárolása, raktár-higiénia) 2. Speciális irattáros ismeretek (iratkezelési és iktatási rendszerek, számítógépes iratkezelés, az iratkezelés gyakorlata, kézi- és központi irattárak, iratbetekintés szabályai. 3. Speciális levéltárkezelői ismeretek (írásbeliség kialakulása, államszervezet 1848-tól napjainkig, iratkezelési rendszerek 1850 óta, középszintű rendezés és segédletek) II. Felsőfok: Segédlevéltáros ismeretek (az írásbeliség története, regisztratúrák kialakulása, újkori irattan elemei, 1848 előtti államszervezet, egyházigazgatás, segédletek használatához szükséges német és latin kifejezések, levéltártörténet, az iratkezelés története napjainkig, levéltári értékhatár, rendezés, segédletek, adatvédelem, hatályos kutatási jogszabályok stb.) A gyakorlati vizsga a segédlevéltáros tanfolyamon szakdolgozat írásból állt, melyet a vizsgázó a képző intézménynek nyújtott be, - az előírások szerint - és a képző intézmény szakvéleményével együtt átadta a vizsgabizottság elnökének. A kezelők és irattárosok gyakorlati vizsgája valamely írásban megoldható, a gyakorlati munkához kapcsolódó feladat volt (pl. iktatás, selejtezési, iratátadási jegyzőkönyv készítés). A követelményrendszert és a tanfolyamokhoz kapcsolódó dokumentumokat a MOL IX. osztály munkatársai állították össze. Utóbbinál arra törekedtek, hogy a három oktatott szakma (segédlevéltáros, kezelő, irattáros) elkülönüljön egymástól. A segédlevéltáros képzésért Müller Veronika, a levéltári kezelőért Réfi Oszkó Magdolna, az irattárosért Dóka Klára volt felelős. Az igényekre való tekintettel még 1995-ben elkészült a 120 órás irattáros képzés azóta is használatban lévő tanterve, 1996 első hónapjaiban a központi szóbeli tételsor, és az OKSZI kérésére több csomag írásbeli feladatlap. A MOL irattáros tanfolyama (45 fővel) 1996-ban már az új követelményrendszer szerint folyt. Ez év végére Müller Veronika és 8