Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 3. szám - A VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI - Dóka Klára: A levéltári szakképzés helyzetéről / 3–13. o.

- mely 1993-ig volt használatban - kisebb-nagyobb korszerűsítés után többször is kiadtuk. Az idézett rendelet e tanfolyamok szervezésében kezdetben nehézséget okozott, mivel azokon csak középfokú végzettséggel rendelkezők vehettek részt, de 1992-től már újra nagy volt az érdeklődés. A tananyag főbb egységei az alábbiak voltak: -irattan • az írásbeliség kialakulása és fejlődése • iratfajták - közigazgatástörténet • az államigazgatás szervezete a közelmúltban és napjainkban -ügyvitelszervezési ismeretek -iratkezelési rendeletek és szabályzatok -az iratkezelés gyakorlata -irattári munka -levéltár és irattár.

7 A levéltári kezelő tanfolyamok kizárólag, az irattáros tanfolyamok jórészt a UMKLben folytak. Az oktatók a levéltár nagy gyakorlattal és gyűjtőterületi tapasztalattal rendelkező munkatársai és meghívott előadók voltak (Alföldi Vilma, Boreczky Beatrix, Petrikné Vámos Ida, Müller Veronika, Réfi Oszkó Magdolna, Szőcs Sebestyán, Szűcs László stb.). A 17/1990. MKM számú rendelet 1994. június 30-ig volt érvényben. 1992. július 1-től mint ismeretes - az UMKL megszűnt, a vizsgabizottságot működtető szerv feladatait a Magyar Országos Levéltár Módszertani (IX.) Osztálya vette át. A szakképzési törvény és következményei 1993 márciusában a Módszertani Osztály felkérést kapott arra, hogy az eddigi levéltári kezelő képzésnél magasabb képzési formára dolgozzon ki javaslatot. Az indok a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., illetve a 2/1993. /I.3./ MKM számú rendelet kiadása volt, mely szerint a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező levéltári kezelők a „B", a főiskolai, egyetemi végzettségű munkatársak a „D-F" fizetési osztályba kerültek. Az új képzéssel - mely több európai országban is megvalósul (Németország, Franciaország, Hollandia) - a kettő közötti besorolást kívánták elérni. Példaként szolgált a könyvtári területen az asszisztens képzés. A szakmai cél a hagyományosan levéltári és igazgatási feladatokhoz kapcsolódó, egyetemi végzettséget nem igénylő, de a kezelő munkánál magasabb szintű feladatokat ellátó szakemberek képzése volt. A sikeres vizsga letételét követően az illető munkatársak a „segédlevéltáros" besorolást érték el. A hosszas előkészületek után összeállított javaslat - Müller Veronika munkája - szerint a leendő segédlevéltárosnak a következő jártasságokat és készségeket kellett elsajátítani: - az iratkezelési szabályzatok és az irattári tervek elbírálásához, S a selejtezések ellenőrzéséhez, S a levéltári anyag rendezéséhez, 7 Petrikné Vámos Ida: Irattárasképzés az Új Magyar Központi Levéltárban. - Levéltári Szemle 1991.4.sz. 45-52. p. 6