Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Dokumentumok a magyar begyűjtési rendszer működéséről, 1953–1956 / 38–54. o.

1./ A kötelező szénabeadást 1954-től kezdődően Magyarországon kihagytuk a beadási rendszerből és a szükségleteket állami szabadfelvásárlás útján biztosítjuk, többéves tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy egyrészt szálas takarmányból a termelők jelentős része nem árutermelő. Másrészt a kötelező beadás keretében nem lehetett a megfelelő minőségű árut biztosítani. Emellett a viszonylag kis tételek mintegy 10-15 km-es körzetből való befuvarozása igen nagy terhet rótt a parasztságra. 2.1 A baromfibeadás kihagyását a kötelező beadás rendszeréből egyes népi demokráciák azzal indokolják, hogy a baromfi tartásra a kötelező tojásbeadás elegendő ösztönzést ad és a kötelező baromfibeadás előírása a minőségi termelés ellen hat. A kötelező baromfibeadás megszüntetésének gondolata nálunk is felmerült. 3./ A terület utáni kötelező gyapjúbeadás kizárólag Albániában van. A többi népi demokráciában a gyapjú a húsbeadás keretében mint helyettesítő cikk szerepel, de a dokumentációból nem tűnik ki, hogy a gyapjúhozamot egyéb jogszabály alapján milyen mértékben kell beadni. Magyarországon a kötelező gyapjúbeadást - a terület utáni kötelező beadástól elkülönítve - külön jogszabály írja elő, megállapítva a termelő háztartása számára visszatartható mennyiséget. Nálunk a gyapjúbeadás összeépítése a kötelező beadás rendszerével amiatt nem lenne helyes, miután a legelőterületek mentesítve vannak a hús- és tejbeadás alól. 4./ Egyes ipari növények beépítése a kötelező beadás rendszerébe - megítélésünk szerint helytelen. A kötelező beadás rendszerébe a szovjet begyűjtési politika elmélete szerint is csak azokat a cikkeket lehetne bevonni, amelyeket általában minden termelő termel és az ipari kultúrákat szerződéses növénytermelés útján kell a népgazdaság számára biztosítani. 6. Az állati melléktermékek kötelező beadása csak ott van bevezetve, ahol igen magas az egyéni gazdaságok átlagos nagysága (NDK). 3./ A beadás területi alapja Magyarországon a kötelező beadás területi alapja mind a termény, mind a hús, mind a tojásbeadásnál egységesen a szántó- és rétterület, míg bornál a szőlőterület. Nálunk a legelő-, gyümölcsös, (kert) erdő- és nádasterületek mentesek a beadás alól. A kötelező beadás területi alapja az egyes államokban igen eltérő: Ország Termény Széna Hús és tej Albánia szántó rét összes terület Bulgária szántó összes terület NDK szántó rét összes terület Lengyelország szántó + rét összes terület Románia szántó rét összes terület Csehszlovákia szántó + rét rét szántó + rét Ki kell emelni, hogy Albániában, Bulgáriában és az NDK-ban a beadás alapja a szántóterületen belül a beadási cikkek vetésterülete, amelynek szükséges nagyságrendjét a következő vetésterület arányának előírásával biztosítják. A Magyarországon alkalmazott területi alaptól - a csehszlovák rendszert kivéve, amely azonos alapokon épül fel - a többi népi demokráciában alkalmazott területi alap jelentősen eltér. Az eltérés alapvető okait - az egyes népi demokráciák összterületének 49