Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Cieger András: Lónyay Menyhért feljegyzései / 30–37. o.

nem közöl arról, hogyan került birtokába a forrás). Saját bevallása szerint az 1850-es években túl veszélyesnek tartotta volna, ha feljegyzett gondolatai esetleg illetéktelen kezekbe kerülnek. Jegyzeteit így csak az Októberi diploma kiadása után, 1860. október 27-én kezdte újra és egy 21 x 17 cm nagyságú bőrkötéses könyvbe írta (423 lap). Ezt követően viszont kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1865 elejéig folytatódnak a bejegyzések kötetlen jegyzetpapírokon (de a papír minősége és mérete az előzővel azonos), kb. 500 lap terjedelemben. Az 1860-65 közötti korszak anyagát az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi.

15 Az Országos Levéltár Filmtára őrzi viszont a későbbi évek jegyzeteit 3500-3700 lap terjedelemben, 4 mikrofilm-tekercsen. A MOL anyag formátuma, a dátumok és a kézírás azonossága egyértelműen bizonyítja, hogy a két részlet korábban egy naplót képezett. A Londonba került anyagban egyébként mindössze egy 1872-ből származó bejegyzés található, ám az sem Lónyay kézírásával került leírásra. Miniszterelnöki teendői közepette feltehetően nem maradt ideje vagy türelme a rendszeres naplóírásra.

16 Érdekes, hogy néhány 1867-ből és 1872-ből származó jegyzetlap Magyarországon is maradt (kb. 10 lap).

17 Viszont fontos azt is megjegyezni, hogy egyelőre ismeretlen okból sehol sem találunk 1868-ban készült naplójegyzeteket (itt testvéréhez írt leveleire támaszkodhatunk). 1871 novembere (miniszterelnöki kinevezése) után tehát jegyzetei megszakadnak, rendszertelenné válnak. Az Akadémián található és 1873-ból származó feljegyzései (kb. 20 lap) alapvetően az őt ért politikai támadások hatása alatt készültek, így főleg a család anyagi helyzetét és a politika aktuális híreit tárgyalják. Nagy valószínűséggel csak 1875 februárjában készít ismét naplószerű jegyzetet, ám mindössze egy alkalommal (14 lap). Az utolsó tőle származó jegyzet pedig 1882. november-decemberből való, melyben ismét leírja, hogy szeretné újra jegyzeteit folytatni és ezért Kónyitól írnokot kér (20 lap). 1882. december 20-ával azonban örökre megszakadnak a feljegyzések.

18 Élete utolsó hónapjaiban Lónyay Kónyi Manó felkérésére belefogott életrajza lediktálásába, ám Lónyay rossz egészségi állapota miatt Kónyi csak fiatalkori emlékeinek elbeszélését tudta lejegyezni. A kb. 1840-ig eljutó szöveg kézirata szintén nem áll rendelkezésünkre, ma csak nyomtatásban olvasható.

1 Végül nem kizárt, hogy létezik még lappangó naplórészlet is. A Lónyay-hagyaték Akadémiára szállított részében ugyanis 1943-ban még megtalálható volt egy gyorsírásos "Lónyay Menyhértnek 1847/8-diki naplója", közzéteszi: Kónyi Manó In: Budapesti Szemle 1896. 231. sz. 337-362.0. és 232. sz. 18-49.0. Életének 1860-at megelőző éveinek rekonstruálásához nagy segítséget nyújt nagybátyának, Lónyay Gábornak ki is adott naplója, de édesanyja, Lónyay Florentia nyomtatásban is olvasható visszaemlékezéseit, illetve tanítójának Tanárky Gedeonnak kiadatlan naplóját is megemlíthetjük. 15 MTAK Kt. Ms 5305/252. és Ms 5306/1-4. jelzetek alatt. 16 Lónyay Menyhért politikai naplója, MOL Filmtár 37153-37156. De létezik egy ötödik Kónyi-féle tekercs is, amelyen más politikusok iratain kívül Lónyay számtalan levele és naplójának egy rövidebb - feltehetően diktált - részlete is megtalálható (1866. aug. - 1867. jan. 8.), jelzete: MOL Filmtár 34861. 17 MTAK Kt. Ms 5306/5. (1867. jún. 13.) és Ms 5307/34. (1872. nov. 17.) jelzetek alatt. 18 MTAK Kt. Ms 5306/6 (1873.), Ms 5306/7 (1875.) és Ms 5306/8 (1882.) jelzetek alatt. 19 "Gróf Lónyay Menyhért önéletrajzi töredéke", közéteszi: Kónyi Manó In: Budapesti Szemle 1885. 102. sz. 337-356.0. 34