Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - DOKUMENTUM - Cieger András: Lónyay Menyhért feljegyzései / 30–37. o.

CIEGER ANDRÁS Lónyay Menyhért feljegyzései I. Gróf Lónyay Menyhért (1822-1884) élete jelentős történelmi korszakokon és eseményeken ível át: a reformkor első felében volt gyermek, az 1840-es években ismerkedik meg a politikával (megyei követ), a forradalom idején már ott van a második vonalban (pénzügyi államtitkár), az 1860-as évek közepétől már ő a kiegyezés egyik gyakorlati előkészítője. 0 lett a dualizmus első pénzügyminisztere, majd a Monarchia közös pénzügyminisztere, 1871 végén pedig az uralkodó - miután grófi címet adományozott Lónyaynak - Magyarország miniszterelnökének nevezte ki. Lónyay emellett számos országos jelentőségű gazdasági intézmény alapítója és elnöke is volt (pl. Magyar Földhitelintézet, Első Magyar Biztosítótársulat), továbbá 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, majd alelnöke, végül 1871-től haláláig a tudományos testület elnöke, ezenkívül a Dunamelléki Református Egyház főgondnoki tisztségét is betöltötte. Lónyay Menyhért politikai és pénzügyi tevékenységéről a kortársak véleménye erősen eltért. A méltató mondatok és a tárgyilagos kritika mellett Lónyayt számos éles támadás is érte. A bírálók kapzsisággal, erőszakos vagyonszerzési törekvésekkel vádolták őt, kétségbe vonva a miniszterelnök erkölcsi feddhetetlenségét. A sorozatos támadások aláásták tekintélyét a Deák-párton belül is, Lónyay elveszítette pártja bizalmát, ezért 1872 végén beadta lemondását.

1 Lónyay távozása utáni magatartására a sértettség, a nagyfokú keserűség és egy folytonos önigazoló szándék volt jellemző. Hosszabb időre távol maradt a képviselőházi ülésektől, későbbi beszédeiben, naplójában és könyveiben viszont sorra igyekszik cáfolni az ellene felhozott vádakat és kifejteni azon elveket, amelyek gyakorlati megvalósítására korábban képtelennek bizonyult. Politikai passzivitásából azonban csak átmenetileg sikerült kitörnie: lapot pénzelt, támogatta a nevében fellépő ún. vacsorapártot (1874 közepén a csoport a Deák-párt ötödét tette ki), sőt személyesen is részt vett az 1875-ös pártfúziót megelőző tárgyalásokban. Nyílt politikai fellépésre (pl. pártalapításra) azonban nem vállalkozott, távol állt tőle az ilyesfajta szerep. Lónyay minden próbálkozása ellenére sem tudott kiszabadulni politikai elszigeteltségéből. Mindig az események közelében van, 1 A család tényleges vagyonáról és életmódjáról bővebben: Cieger András, "A LónyayKappel vagyon nyomában. Egy "új arisztokrata" család vagyoni helyzete és életkörülményei a 19. század második felében", Történelmi Szemle 1998. 1-2. sz. 87112.0. 30