Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - Gecsényi Lajos: Beszámoló a Levéltári Kollégium 1998. évi működéséről / 27–29. o.

Beszámoló a Levéltári Kollégium 1998. évi működéséről Az 1995.évi LXVI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a művelődési és közoktatási miniszter úr 18/1998 (V.13.) számú rendeletével létrehozta a miniszter szakértői testületeként működő Levéltári Kollégiumot és a levéltárakban folyó szakmai tevékenység ellenőrzésére feljogosított Levéltári Szakfelügyeletet. A testület tagjait - a jogszabályban meghatározott keretek között - a miniszter úr 1998. május 18-án bízta meg feladataik ellátásával. A kinevezett tagokon kívül állandó meghívottként, tanácskozási joggal bevontuk a Kollégium munkájába a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének elnökét és az ágazati szakszervezet (KKDSZ) elnökségének (levéltáros) megbízottját. Figyelemmel a minisztérium által a „veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentésére" illetve a „nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatására" kiírt pályázatok elbírálásával kapcsolatos határidőkre, a Kollégium még megbízatása napján megtartotta alakuló ülését és megkezdte a pályázatok elbírálásának előkészítését. Az esztendő folyamán (azaz a második félévben) összesen hat alkalommal (a jogszabály legalább évi négy ülést ír elő) került sor testületi ülésre, melyeken az említett pályázatokat illető döntéselőkészítő javaslattétel, a pályázati támogatások felhasználásáról szóló beszámoló, az 1999. évi pályázat kiírási feltételeiről szóló tájékoztató, a levéltári szakfelügyelet létrehozása (a vezető szakfelügyelő és a szakfelügyelők személyére történő javaslattétel a miniszter úrnak) és a szakfelügyelet 1999. évi munkatervi szempontjainak megvitatása, a Kollégium szakmai hátterét alkotó munkabizottságok megalakítása, a központi kormányzati szervek (és az irányításuk alá tartozó szervek) iratkezelését szabályozó 40/1998 (IV.8.) Korm. rendelet végrehajtásával összefüggő kérdések szerepeltek napirenden. Az ülések közötti időben a folyamatos koordináló és adminisztratív tevékenységet a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, mint kollégiumi elnök és az intézmény titkára, mint egyben a Kollégium titkára, biztosította. A „veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentésére" kürt pályázat elbírálása, mint a levéltári anyag őrzési és feldolgozási feltételeinek javítását szolgáló állami támogatás szétosztására teendő javaslat a Kollégium munkájának egyik meghatározó jelentőségű eleme volt. Az ennek során szerzett tapasztalatokat az alábbiakban foglalhatom össze. A pályázat meghirdetése a magyar levéltárügy egészét érintő pénzügyi lehetőséget biztosított a levéltári intézmények technikai (állományvédelmi, mikrofilmezési, biztonsági berendezések) fejlesztéséhez, a levéltári anyag őrzési feltételeinek (tároló eszközök, állványzat) javításához és a pusztulásnak indult levéltári anyag megmentéséhez (restaurálás, konzerválás, mikrofilmezésre történő előkészítés). A zártkörű meghívásos pályázatra a Magyar Országos Levéltártól, a területi általános levéltáraktól, a települési önkormányzati levéltáraktól, az állami szaklevéltáraktól, felsőoktatási levéltáraktól, nyilvános magánlevéltáraktól 158 pályázat érkezett be 274.835.078 Ft értékben, ami közel háromszoros többletigényt jelent és jelzi a levéltárak előírásszerű működésében, korszerűsítésében tapasztalható forráshiányt. A kiosztott pályázati támogatás, arányait tekintve, megközelítően megfelelt a magyar levéltári anyag levéltártípusok közötti megoszlásának. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló összegből a Magyar Országos Levéltár 21,44 %, az önkonnányzati levéltárak 65,23% (ebből Budapest Főváros Levéltára 7,33%), a szaklevéltárak 8, 81 %, a nyilvános magánlevéltárak 4, 27