Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.
pánik és fejetlenség ott. Várják a köztisztviselői sztrájkot. Szokjunk le ezekről a módszerekről, amely mellényzsebből előrángatott országokkal érvel. Meggyőződése az, hogy Magyarország okos és szilárd politikája következtében sokkal jobb és több segítséget fog kapni, mint hogyha lefekszik. Láthatjuk, hogy mindenféle fenyegetés dacára küldik továbbra is az amerikai kölcsönből vásárolt holmikat. 33 Semmit meg nem szüntettek. Meg van győződve, hogy sokkal többet tudunk így majd elérni, mint enélkül. Itt most arról van szó, hogy vegyünk részt, vagy ne vegyünk részt egy politikai intrikában, amely számunkra semmiféle anyagi előnnyel nem járna. Az Egyesült Államok semmi néven nevezendő kötelezettséget nem hajlandó magára venni. Tehát ez volt az az ok, amiért nem lehet hivatalos jelentést adni a párizsi értekezletről. 34 Mi azért vagyunk politikusok, hogy számba vegyük az eshetőségeket. A nehéz helyzetben a koalíció megállta helyét. A csehszlovák álláspontról még nincs hivatalos jelentés s még nem tudjuk, hogy mik azok a motívumok, amelyek őket befolyásolták. Ausztria pedig nem példa. Ha tudni akarjuk, hogy mit kell csinálni, vagy mit nem kell csinálni, akkor merőben az ellentétét kell Ausztriának tenni. A miniszterelnök a köztársasági elnök álláspontját közölte, aki mindnyájunk előtt foglalta el ezt az álláspontot. Rábeszéléséről szó sem volt. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: Mégegyszer hangsúlyozza, hogy mikor a közvéleményre hivatkozott, nem a pesti társaságnak a közvéleményét adta vissza, hanem a faluét. Valamelyik nap a Kisgazdapárt is foglalkozott a kérdéssel s azon az állásponton volt, hogy helyesebb volna kimenni. [Dinnyés] Miniszterelnök: Pártügyeket nem szeret pertraktálni, de a Kisgazdapártnak ez a határozata teljesen alkotmányellenes volt. Az egészet olyan valaki iniciálta, aki már 5 éve képviselő, de még hangját nem hallotta. Eltekintve mindentől, e téren kapott információi szerint az amerikai szenátus a gazdasági fedezetről semmit nem mondott, csupán megbeszélésről van szó. Felesleges hangsúlyozni, hogyan vélekednek rólunk odakint. Juttatásról szó sincs, határozottan közölték, hogy a finanszírozási kérdések szóba sem jöhetnek, mert az amerikai szenátus egyáltalán nem döntött még. Vállalja az egészért a felelősséget. A közvélemény is rá fog jönni, hogy senki nem kap semmit, s mint a többi dolog, ez is le fog kerülni a napirendről. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A politikai pártok külön külön és együttvéve megegyeztek abban, hogy Magyarország elfogad külföldi hiteleket, de azt semmiféle politikai feltételekhez kötni nem hajlandók. Ennek a meghívásnak, amelyik most itt fekszik a minisztertanács előtt, van egy politikai és egy gazdasági oldala. A politikai oldal elintézettnek vehető a Szovjetunió emlékiratával. Láthatjuk, hogy politikailag a helyzetünk milyen s milyen álláspontot kell elfoglalni. A földmívelésügyi miniszter javaslatának azt a részét, amelyben egy esetleges megfigyelőnek kiküldését említette, szükségesnek tartja s megfontolásra ajánlja. Mégpedig abból az okból - bár ő nem tudja az ország közvéleményét, mert egyrészt külföldön tartózkodott, másrészt betegen feküdt, 35 - de azt hiszi, hogy a közvéleményt ez a kérdés tényleg annyira érdekli, hogy jobban meg lenne nyugodva, ha a segítség általunk előre megjósolt kilátástalanságát a kiküldött megfigyelő közölné az országgal a konferencia után, az alimine történő elutasítás helyett. Itt most csak egy tájékoztatásról van szó. Tehát ebben az esetben, ha a magyar kormány nem vesz részt az értekezleten, akkor megfontolás tárgyává kell tenni, vajon az elutasítás helyett, vagy ezzel parallel egy bizonyos érdeklődést tanúsítsunk, hogy ne kelljen vállalni a felelősséget, ha akárhonnan is valami segítséget kaphatunk, - s úgy tűnjék fel mintha azt a magyar kormány már eleve elvileg elvágta [volna]. Az érveket reálisnak és plauzibilisnak tartja, de a sokat emlegetett közvélemény megnyugtatására mégis kell valamit tenni. 41