Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.

[Dinnyés] Miniszterelnök: Az előzetes tárgyalások nem fogadták el ezt a módozatot. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A pártközi értekezleten elhangzott érvek, miután a magyar alkotmány szerint a minisztertanács a felelős fórum és nem az értekezlet - a minisztertanács előtt is ismereteseknek kell lenni ök. Miután pedig a minisztertanács a felelős, ezért kénytelen volt ezeket leszögezni. Amennyiben elutasító okok állanak fenn, úgy termesztésen nem érvel ellene. [Dinnyés] Miniszterelnök: Tekintettel arra, hogy megfigyelőre nézve semmiféle meghívást nem kaptunk s ez szóba se jött egy országnál sem, ebben nem határozhatunk igenlően. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Akkor Bedé londoni követet bízzunk meg azzal, hogy nem hivatalos formában ugyan, de megfigyelője legyen a konferenciának. Rákosi Mátyás államminiszter: Bedé jobb lett volna, ha nem megy el Párizsba, mert olyan nyilatkozatot tett, hogy 5 millió métermázsa búzát tud Magyarország exportálni. [Dinnyés] Miniszterelnök: Elfogadhatónak jelenti ki a külügyminiszter előterjesztését, s a minisztertanács alatt megfogalmazott szöveghez, válaszképpen a meghívásra, hozzájárult. Folyó hó 4-én az angol [és a] francia kormány megbízásából átadott meghívást a Párizsban folyó hó 12-én összeülő konferenciára a magyar kormány a mai napon tartott minisztertanácsi ülésen tüzetesen megvizsgálta és a következő határozatot hozta: a magyar kormány teljes mértékben méltányolja az európai újjáépítő törekvések jelentőségét, de a legnagyobb sajnálatára nem lát lehetőséget arra, hogy a párizsi konferencián magát képviseltesse. Az előzetesen lefolyt francia-angolszovjet értekezlet bebizonyította, hogy a párizsi konferenciára kitűzött terv tárgyában a nagyhatalmak nem tudtak megegyezésre jutni. Magyarország nem vehet részt olyan tárgyaláson, amelynek kérdésében az érdekelt nagyhatalmak nem egységesek. Ezzel az elhatározással a magyar kormány egyáltalán nem akar kikapcsolódni az európai újjáépítés nagy munkájából, s mi sem áll tőle távolabb, mint a kölcsönös segítség elvének elvetése. MOL XIX-A-83-a. 1947. július 10. Gépelt, a miniszterelnök és a Minisztertanács jegyzője által sajátkezűleg aláírt és a jelen volt miniszterek által szignált minisztertanácsi jegyzőkönyv 1. napirendi pontja. Szűcs László - Vida István JEGYZETEK 1 A Pénzügyminisztérium béketárgyalási anyagának összefoglalása, II. rész. Magyarország háborús kárai. Budapest, 1946. 15-16. oldal. (MOLXIX-L-1-k 31. doboz) 2 Az Egyesült Államok kormánya 1945. október 15-én a Szovjetuniónak átadott jegyzékében kérve, hogy a Szovjet-magyar gazdasági egyezmény aláírását halasszák el - kifejezte készségét arra, „hogy a Szovjetunió kormányával és a Brit Birodalom kormányával egy tervet beszéljen meg arra a gazdasági összeműködésre, mely Magyarország felépítésében segítene". {MOL XIX-A-83-a 1945. október 24-i minisztertanácsi jegyzőkönyv 1. napirendi pontja) 3 A State Department közleményei 415. sz. 1947. június 15. 1159-1160. old. 4 Népszava 1947. június 26. 5 Népszava 1947. július 1. 6 Vásárhelyi Miklós: A párizsi értekezlet. Szabad Nép 1947. június 28. 7 Boldizsár Iván: Fellélegezhetünk? Új Magyarország 1947. június 28.Truman elnök 1947. március 12-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok kész segíteni mindazoknak a kormányoknak, amelyeket „kommunista vagy szovjet expanzió" fenyeget. Ez a világ két egymással szembenálló részre osztásának veszélyét idézte fel, tulajdonképpen a hidegháború nyitányát jelentette. 42