Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - KILÁTÓ - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek / 49–54. o.

eskütétel, a Szováta környéki zendülés, háborús kártételi követelések, állami iskolai tanítók kinevezése, a korona bevonása, a nem román személyiségek megfigyelése, településnév-változtatások, kereskedelmi ármaximálás, kulturális és jótékonysági egyesületek szabályzatainak jóváhagyása stb. Az 1942-es Maros megyei főispáni iratok többek között politikai pártok szervezésére és működésére, polgárjog elvesztésére, az 1921-es földreform által kisajátított egyes földeknek tulajdonosaikhoz való visszajuttatására, személyzeti kérdésekre, az állami oktatás támogatására, a lakosság élelemmel való ellátására, román és zsidó lakosokkal kapcsolatos ügyekre vonatkoznak. Az 1945-1950-es évekre jellemző adatok a hatalom és a társadalmi rendszer változását jelzik (így a helyi elöljáróságok kicserélése, a földreform végrehajtásának irányítása és mások). Ezek mellett megemlítjük a fegyverszüneti hivatal (Biroul de armisti^iu) és az ellenséges javak kezelésével megbízott hivatal (CASBI) iratait. A megyei levéltárak mellett, adatgazdagsága miatt kiemelkedő hely illeti meg Marosvásárhely törvényhatósági jogú város és Gyergyószentmiklós levéltárát. A községi levéltárak 1945 előttről többnyire csak töredékesen maradtak fent. Kivételt képez Szováta község (ma város) levéltára Maros megyében, és Csík néhány települése (Csíkszentgyörgy, Csíkszentmihály, Ditró, Parajd, Szárhegy stb), amelyek részben 1940 előtti adatokat is tartalmaznak. A községi levéltárak többsége a Nemzeti Levéltárhoz a nyolcvanas évek folyamán került. Az 1950-1968 közötti közigazgatási levéltárak az ún. néptanácsi levéltárak. A korabeli közigazgatási beosztásnak megfelelően ezek létrehozó szervei tartományi, rajoni és községi néptanácsokra oszlottak. A Maros-Magyar Autonóm Tartományi Néptanács levéltára, a Maros, Régen, Erdőszentgyörgy, Sármás és Marosludas rajonival együtt a marosvásárhelyi levéltárban található. A Csík, Gyergyó, Maroshévíz, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely rajoni néptanácsok levéltára a Csíkszeredai Levéltárban van, a Kezdi és Sepsi rajoni pedig a sepsiszentgyörgyiben. A községi néptanácsi levéltárak számottevő része a községi levéltárak részeiként ugyancsak a Nemzeti Levéltár területi igazatóságainál találhatók. A törvénykezési levéltárak a megyei törvényszékek és a járásbíróságok 1952 előtti iratanyagát és a Maros-Magyar Autonóm Tartomány törvényszékének, valamint rajoni néptörvényszékek (tribunale populare) levéltárait tartalmazzák. Az előbbiek két világháború közötti része többszöri selejtezés, illetve a mostoha körülmények közötti tárolás miatti károsodás következtében eléggé hiányos, a peres ügyekről hozott végzések és ítéletek azonban részben megmaradtak. Az 1945-1952 közötti időszak a hatalom- és rendszerváltozás lefolyásának hű képét adják, az egyes időszakokat jellemző politikai indíttatású periratok számottevő mennyiségével. Az oktatási intézmények levéltárai közé tartoznak a tanfelügyelőségeké és a különböző szintű iskoláké. A tanfelügyelőségi levéltárak 1925-tel kezdődnek, de 1940-ig csak a tanügyi alkalmazottakra vonatkozó nyilvántartásokra szorítkoznak. Állami kezelésbe kerültek a fontosabb középiskolai levéltárak: a marosvásárhelyi református kollégium levéltárának nagy része, a marosvásárhelyi róm. kat. gimnázium, a csíkszeredai róm. kat. gimnázium, a székelyudvarhelyi református kollégium és a róm. kat. gimnázium, a székelykeresztúri unitárius gimnázium stb. és számos elemi iskolai iratanyaga is (főleg Csíkból). Az 1948 előtti elemi iskolák fennmaradt dokumentumai többnyire előmeneteli és jelenléti naplókból, valamint iskolai anyakönyvekből állnak. A marosvásárhelyi Nemzeti Levéltárban található két felsőfokú intézmény, 52