Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - KILÁTÓ - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek / 49–54. o.

a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet 1965 eló'tti adatgazdag levéltára is. Az egyházi levéltárak közül megemlítjük a Marosvásárhelyen található marosvásárhelyi és a gyergyószentmiklósi görög katolikus esperességek levéltárát. De a kisebbség-történet kutatás szempontjából nem elhanyagolható mindhárom megyei levéltárban található római katolikus, református, unitárius és a több magyar vonatkozással is bíró görög katolikus és ortodox egyházközösségi (lelkészi hivatali) levéltártöredék sem. Ezekben az egyháziiskolái vonatkozású iratok vannak túlsúlyban. A művelődési intézményi levéltárak közül a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság iratanyaga említésre méltó. A „szocialista éra" művelődési életét irányító szervek tevékenysége a tartományi és rajoni néptanácsok művelődési osztályai tevékenységét megörökítő néptanácsi levéltárakban (1950-1968) követhető nyomon. A politikai pártok levéltárai csak töredékesen maradtak fenn, és az 1945-1950-es évekre vonatkoznak. A két világháború közötti Országos Magyar Párt levéltára, tudomásunk szerint, egészében nem maradt meg. Töredéke a kolozsvári Nemzeti Levéltárban található, az EMKE-é szintén. A Magyar Népi Szövetség területi szerveinek iratai ugyancsak töredékesek. Acsaládi és egyéni (személyi) levéltárak közül kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos adatokkal a Marosvásárhelyen található Bernády György hagyaték rendelkezik. Emellett megemlítendő az ugyancsak ott őrzött Antalffi Endre, Lány Oszkár és Turnovszki Sándor-féle hagyaték. A gazdasági levéltárak soraiból kisebbség-történeti szempontból kiemelkedőek az agrárpolitikával foglalkozó fondok, ezek közül is a földreformokat végrehajtó szervek levéltárai. Az 192 l-es és az 1945-ös földreform megyei és járási bizottságainak iratai mindhárom megyei levéltárban megtalálhatók. Természetesen mindegyik a maga területére vonatkozó szervek iratait őrzi. Marosvásárhelyen található még a Nagy-Küküllő megyei 1945-ös földreform levéltára is. Kisebbségi sorsunk történetének feltérképezéséhez elengedhetetlenül szükséges a fentebb felsorolt levéltárak kutatása. Ez azonban nem elégséges. Ezek mellett ott vannak a Nemzeti Levéltár központi levéltárában, Bukarestben a központi szervek, a minisztériumok eddig fel nem tárt adatgazdag levéltárai. Ezek kisebbség-történeti szempontból való felkutatása, feltárása, a közeljövő egyik sürgős feladata. A levéltári kutatást körülhatároló tényezők fentebbi felvázolása alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Levéltár kutatótermeiben adatgyűjtő tevékenységet bárki végezhet, aki betartja az érvényben lévő előírásokat. Az utóbbi évszázad iratai tekintetében azonban a kutatási lehetőségek törvény által korlátozottak. Jelen korunk története és ezen belül kisebbségi sorsunké csak bizonyos megszorítások között kutatható. Nem számíthat a közelmúlt iránt érdeklődő a XX. századból datált anyakönyvekre, mivel azok nyilvánossá csak száz év után válnak. (E téren a jelenlegi törvény előrelépést jelent, hisz lehetővé tette a száz évnél régebbi egyházi anyakönyvek tanulmányozását, ami eddig az anyakönyvi törvénykezésre hivatkozva lehetetlen volt, legalábbis Erdélyben.) Hasonló eljárásra számíthat a kutató az ugyancsak e században keletkeztetett egészségügyi, törvénykezési, közjegyzői iratok, valamint a személyi ügyiratcsomók vonatkozásában is. A kutatási engedély megszerzése érdekében - a belföldi kutatók esetében írásbeli kéréssel kell folyamodni a kutatandó iratokat őrző levéltár igazgatójához, aki dönt a jóváhagyás felől. A kérés formailag tipizált, és személyi adatokon kívül tartalmaznia kell a kutatás témáját és időszakát is. A külföldiek kérését a Nemzeti Levéltár főigazgatója hagyja jóvá, aki területi 53