Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - KILÁTÓ - Pál-Antal Sándor: A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek / 49–54. o.

kijelölése minden egyes konkrét esetben az azokat őrzó' (detonátor) levéltár hatáskörébe tartozik. Kivételes esetben a megállapított 30 éves határidő' eló'tt is kutathatók dokumentumok. A határidő' eló'tti kutatáshoz az iratlétrehozó engedélye szükséges még akkor is, ha időközben a kutatott dokumentumok a Nemzeti Levéltár raktáraiba kerültek. Abban az esetben, ha az iratlétrehozó már nem létezik mint ahogy a kommunista párttal történt - a rendkívüli kutatási engedélyt a dokumentumokat őrző Nemzeti Levéltár igazgatója adja meg. Az iratvédelem terén a törvény előírja, hogy nem kutathatók, vagyis kutatási korlátozás alá esnek a levéltári szempontból még fel nem dolgozott rendezetlen és leltározatlan, vagyis segédlet nélküli - levéltárak, valamint a rossz állapotban található iratok. Ezek hozzáférhetővé a rendezés és leltározás, illetve restaurálás után válnak. A dokumentumok védelmét szolgáló egyéb rendelkezéseket a kutatóterem szabályzata és egyéb előírások tartalmaznak. A történeti Székelyföld területén ma a Nemzeti Levéltárnak három megyei igazgatósága működik: a marosvásárhelyi, a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi. A volt Aranyosszék területét kivéve ez a három levéltár őrzi a XIV-XIX. századi iratok mellett a Trianon utáni időszakban Székelyföldön keletkezett helyi és területi levéltárak anyagát is. A volt aranyosszékieket a kolozsvári levéltár gyűjtötte be, részben Kolozsvárra, részben Tordára. A levéltárak - vagy ahogy itt jelölik -, levéltári fondok és gyűjtemények nagy általánosságban ekként csoportosíthatók: közigazgatási, bírósági, oktatási, művelődési, egyházi, gazdasági, családi és személyes levéltárak, valamint tematikus levéltárgyűjtemények. A marosvásárhelyi levéltár fondjainak számottevő részét az 1984ben kiadott levéltári útmutató I. kötetében (índrumátor ín Arhivele Statului judefytl Mures) ismertették. A csíkszeredai levéltárról 1988-ban jelent meg hasonló kiadvány índrumátor ín Arhivele Statului judetul Harghita címen. Ezekben röviden bemutatásra került e két levéltár raktáraiban tárolt levéltári anyag jó része. A sepsiszentgyörgyi levéltárról, sajnos nem rendelkezünk kiadott tájékoztatóval vagy ismertetővel. így az itteni dokumentumokról csak a helyszínen tájékozódhat az érdeklődő. A közigazgatási levéltárak közé tartoznak a megyei, városi és községi helyhatósági levéltárak. A megyeiek prefectura, a városiak és községiek primária megnevezést viselnek. Marosvásárhelyen három megyei (Maros-, Kis- és Nagy-Küküllő), három városi (Marosvásárhely, Szászrégen és Dicsőszentmárton) és számos községi levéltári fond van. A csíkszeredai levéltárban két prefectura található, a Csík megyei és az Udvarhely megyei, Sepsiszentgyörgyön egy, a háromszéki. A megyei (prefecturai) levéltárak 1950-el zárulnak. A ránk maradt dokumentumaik közül megemlítjük a képviseleti szervek (a megyei tanácsok, románul: consilii jude^ene) és albizottságaik, az állandó küldöttségek (delega£iunea permanentá), az ideiglenes bizottságok (comisiunea interimará), a megyei iskolaszékek stb. jegyzőkönyveit az 1926-1949 közötti évekből,'a prefektusi kabinetirodák 1919-1925 közötti iratait, valamint az 1926 utáni általános prefecturai iratokat (az azelőttiek többsége, amelyeket az 1925-ös közigazgatási változás során átszervezett alispáni hivatal hozott létre, korabeli selejtezés során megsemmisült). Az 1919-1920-ban keletkezett prefektusi, alispáni és közigazgatási bizottsági iratok többek között a következő kérdéseket érintik: a rend és biztonság fenntartása, a menekültek felügyelete, a magyar tisztviselőkar kicserélése, a marosvásárhelyi közigazgatási tanfolyam bezárása, az „antant hatalmak" küldötteinek látogatása, a mezőgazdasági kényszerbérletek bevezetése, rekvirálások, az új államhatalomra való 51