Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.

8 AVP RF (Orosz Föderáció Külpolitikai Archívuma 0. F. K. A) f. 059, op. 18. p. 22, d. 151, 45. 1. Közli Galina Tahnyenko: Anatomija odnovo politicseszkovo resenyija. (Egy politikai döntés anatómiája) Mezsdunarodnaja Zsizny 1992. 5. sz. 119—120. old. 9 MOL XIX-A-10 18. doboz. A Gazdasági Főtanács 1947. július 2-i jegyzőkönyvének 29. napirendi pontja. 10 O. F. K. A. f. 6, op. 9. p. 18, d. 213, 1-5. 1. Idézi Galina Tahnyenko említett közleményében. 115. old. 11 Népszava 1947. július 4. 12 Átadtak a brit és francia kormány hivatalos meghívását a párizsi értekezletre Magyarországnak. Népszava 1947. július 6. 13 A párizsi értekezlet kudarca után. Szabad Nép 1947. július 5. 14 Az emlékirat szövegét a jelen forrásközlés tárgyát képező minisztertanácsi jegyzó'könyv tar15 O. F. K. Á., f. 059, op. 18, p. 22, d. 151, 1. 87. Közli Galina Tahnyenko. Id. mű 125. old. 16 U. o. 1. 28. és 1. 101. Közli Galina Tahnyenko. Id. mű 126. old. 17 A csütörtöki minisztertanács dönt a párizsi meghívásról. Szabad Szó 1947. július 9. 18 Magyarország részt vesz a párizsi konferencián. Ez a pártok várható döntése. Szabad Szó 1947. július 10. 19 „A Párizsban tartandó értekezlet kérdésében a Polgári Demokrata Párt álláspontja az, hogy a magyar dolgozó polgárok, munkások és parasztok érdekében a kormánynak a meghívást el kell fogadnia és külképviselőit az értekezletre kiküldenie. Magyarország helyzete indokolja, hogy minden olyan segítséget, amely sem nemzeti szuverenitásunkat, sem politikai önállóságunkat nem érinti, igénybe kell vennünk. Azzal a felvetéssel szemben, hogy a konferencián való részvétel magában máris valamilyen nyugati blokkhoz való csatlakozásunkat jelentené, a Polgári Demokrata Párt annak a felfogásának ad kifejezést, hogy a megjelenés nem jelent állásfoglalást." A Polgári Demokrata Párt határozata a párizsi konferenciára való meghívással kapcsolatban. Világ 1947. július 11. 20 Magyar Nemzet 1947. július 11. 21 Marosán az ugyanazon nap délutánján a választójogi törvény folytatólagos, elhúzódó vitáján ismételten utalt a délelőtti értekezletre, „ahol a kisgazdapárt képviseletében megjelent három személy egy fontos külpolitikai kérdésben egészen határozott, világos és tiszta, nagyon objektív álláspontot foglalt el - érthető álláspontot - úgy hogy 10 perc alatt végeztünk. Azt hittem erről két napig vitatkozunk. Ezzel szemben itt van egy letárgyalt kérdés és kezdődik elölről a vita." PIL 274. f. 7. cs. 166. ö. e. 22 Egyesek közülük külföldön tárgyaltak (Ries), más valakit (Szakasitsot) műtötték, volt, aki külföldön nyaralt. „Bizonyára a véletlen szőtte így a helyzetet - olvasható az egykorú sajtóvisszhangban. - De az eredmény mégis az volt, hogy a miniszterek egy része nem vett részt a tegnapi tanácskozáson. S joggal merül fel a kérdés vajon, legalábbis a kormánytagoknak egyike másika, nem tudta volna a magánügyeit, bármilyen sürgősek, halaszthatatlanok, úgy rendezni időben, hogy személyes megjelenésével, szavazatával, beleegyezésével vagy véleményével ugyanúgy hozzájáruljon az egység kifejezéséhez, mint amilyen egységet várhat el a kormány a közvéleménytől a döntés megítélésében?" Világ 1947. július 12. 23 Meg kell említeni, hogy a válasz utolsó mondatát nem közölte az MTI és a lapok sem, sőt több napilap mellőzte az elutasításról szóló hír megjelentetését is. 24 A párizsi meghívó... Népszava 1947. július 11. 25 Szélpál Árpád: Nehézségek és aggodalmak a párizsi értekezleten. Népszava 1947. július 16. 26 Dobi beszéde a Független Kisgazdapárt központjában a BESZKART tagjai előtt. Holnap 1947. július 16. Beszédében ugyanakkor ő is hangoztatta, hogy „nem lett volna helyes dolog a három nagyhatalom vitájába nekünk, kis nemzeteknek beavatkozni. A Szovjetunióval nekünk a legjobb baráti viszonyt kell fenntartanunk, nem lehet kockára tenni barátságát azért, hogy egy konferencián résztvegyünk." 27 Holnap 1947. július 17. 28 0. F. K.A. f. 059, op. 18, p. 22. d. 151. 1. 117-118. Közli Galina Tahnyenko. Id. mű 126-127. old. 29 1947. június 16. és 17-én Bevin angol és Bidault francia külügyminiszter - az Egyesült Államok külügyminisztériumával való előzetes megállapodás alapján - Párizsban találkozott és egyeztették a Marshall-segélyprogrammal kapcsolatos nézeteiket. 30 W. Clayton amerikai külügyminiszterhelyettes 1947. június 24. és 26. között Londonban járva megállapodott az angolokkal abban, hogy a Marshall-tervet a Szovjetunió nélkül is megvalósítják, de a kelet-európai államokat megpróbálják bevonni. Felállítanak egy közös bizottságot, amely- az európai államok képviselői által kidolgozandó átfogó program alapján - irányítja Európa gazdasági újjáépítését. Ezt a bizottságot az ENSZ-től, tehát a Szovjetuniótól, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagjától is független szervként tervezték létrehozni. Megállapodtak abban is, hogy Németország nyugati megszállási övezeteit is bevonják a Marshall-terv kedvezményezettéinek a körébe. 31 Feltehetőleg rosszul fogalmazták a mondatot, s valójában arról volt szó, hogy a kormány válaszát csak a Minisztertanács állásfoglalása után fogalmazzák meg. 32 Ausztria részt vett a párizsi értekezleten. A csehszlovák kormány már július 4-én elhatározta, hogy elküldi képviselőjét Párizsba, s hetedikén kijelölték azt a diplomatát, akit kikülde43