Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.

amerikai árut hosszúlejáratú hitelre megbízhatatlan adósoknak, akkor - írta a jelentésében - természetesen meg fogja próbálni ebből a maximális politikai hasznot kihozni." Ezért — állította — egyrészt egész Európa megmentőjeként kíván majd fellépni és felsőbbrendűségét fogja demonstrálni, másrészt a kontinens megsegítését célzó egységes terv keretei lehetővé tennék Németország gazdasági egyesítésének követelését (ezen a kérdésen bukott el röviddel ezt megelőzően a szovjet-amerikai megegyezés). Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Marshall-terv elvetése esetén az amerikaiak a Szovjetunióra fogják hárítani ezért a felelősséget.

10 A Varga által felvetett aggályok jórészt megegyeztek más szovjet külpolitikai elemzők véleményével, és messzemenően érvényesültek a szovjet fél párizsi eljárása során. Ezt követően felgyorsultak az események. Július 4-én megkapta a magyar külügyminisztérium az angol, majd a francia kormány hivatalos meghívását az európai országoknak a Marshall-tervvel kapcsolatos július 12-ére összehívott értekezletére. Mindkét meghívó tartalmazta azt a kérést, hogy a magyar kormány július 10-ig nyilatkozzék: elfogadja-e a meghívást. A szovjet delegáció július 2-i nyilatkozatának ismeretében a magyar álláspont tartózkodóbb lett. Mihály fi Ernő kisgazdapárti megbízott külügyminiszter a külföldi sajtónak adott nyilatkozatában csak azt hangoztatta a meghívással kapcsolatban, hogy mivel a magyar kormány még nem ismeri a Marshall-terv részleteit, rendkívül boldog lenne, ha erről információkat kapna.

11 Megváltozott, megosztottabb lett a pártok magatartása. „Kár lenne tagadni, hogy valamennyiönk számára megnyugtatóbb és jobb lett volna, ha Párizsban a közeledés jelei mutatkoztak volna meg" - írta a Népszava július 4-én vezércikkében. A szociáldemokrata párt a meghívással kapcsolatban leszögezte, hogy addigi politikájához híven, mindent el akar követni annak érdekében, hogy megakadályozza az európai államok két egymástól elszakított blokkba való tömörülését. Ugyanakkor jelezte, hogy saját álláspontját igyekszik összehangolni a környező államok szociáldemokrata pártjainak álláspontjával.

12 Ezzel szemben a kommunista párt részéről Révai József, bár sajnálkozását fejezte ki a remélt külföldi gazdasági segítség elmaradása miatt, már ekkor rendkívül elutasítóan és élesen fogalmazott. Megállapította, hogy a nyugati hatalmak által összehívott értekezlet nem európai értekezlet lesz, hanem az amerikai vezetéssel, Anglia és Franciaország segítségével megteremtendő „nyugati blokk" alakuló értekezlete. Következtetése szerint Magyarország délkeleteurópai demokratikus állam létére nem válhat „a nyugati blokk" tagjává. „Magyarország - írta - nem vehet részt egy olyan értekezleten, amely Európának egy részét játsza ki a másik rész ellen. Magyarország nem foglalhat állást szomszédai ellen. Magyarország nem folytathat és nem akar folytatni szovjetellenes politikát, tehát nem fogadhat el meghívást egy szovjetellenes blokkban való részvételre." Nyilatkozata jócskán elébevágott a szovjet állásfoglalásnak is.

13 A Kisgazdapárt továbbra sem volt képes egyöntetű állásfoglalásra. Tildy Zoltán köztársasági elnök, akinek nagy befolyása volt a pártban, a kommunisták véleményét osztotta. Dinnyés Lajos miniszterelnök, aki nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország -politikai feltételek nélkül - szívesen elfogadna nyugati kölcsönt, a kommunisták nyomására és Tildy rábeszélésére szintén a részvétel ellen foglalt állást. Dobi István pártelnök láthatóan bizonytalankodott, véleményét befolyásolta, hogy a közvélemény a Marshall-segély elfogadását várta. A párt gazdasági szakértői, főként Bárányos Károly földművelésügyi és Nyárádi Miklós pénzügyminiszter viszont amellett volt, hogy Magyarország kapcsolódjon be az amerikai segélyprogramba. A párt értelmiségi baloldala, amelyet a MKPpolitikai módszerei és a piacgazdaság felszámolása irányába 35