Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 1. szám - DOKUMENTUM - Szűcs László–Vida István: A Marshall-terv és Magyarország / 32–44. o.
A Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása és külföldön maradása folytán a Kisgazdapárt súlyos belső válságban élt ezekben a hetekben. A pártvezetés szétesett, többen elhagyták az országot. A párt élére új, baloldali vezetőség került. Mindezek következtében — bár sajtója szintén élénk figyelemmel kísérte a Marshall-terv körüli fejleményeket - igazából nem volt képes az ország legnagyobb pártjától elvárható határozott és következetes állásfoglalásra. Az ekkor a parasztpárthoz tartozó Boldizsár Iván kétkedve, de reménykedve tette fel a kérdést ezekben a napokban. „Fellélegezhetünk?" „Tévedés természetesen azt hinni - adta meg a választ a saját kérdésére - hogy a Marshall-terv az amerikai imperializmus végét jelenti. Erről nyilván nincs szó és nem is lehet szó. De a Marshall-terv az amerikai hatalmi politikának egy olyan megnyilvánulása, amely - szemben a Truman doktrínával - nem választja ketté a világot. Ma még nem lehet lemérni - írta - hogy mennyi a Marshall-tervben az őszinte újjáépítő akarat, mennyi a hatalmi politika ügyeskedése, és mennyi a 48. évi elnökválasztást szem előtt tartó egyszerű belpolitikai taktika. Tény azonban, az, hogy a világ vezető államférfiai megint együtt ülnek, megint tárgyalnak, megint egy a világ." 7 Közben azonban az amerikai tervvel kapcsolatos diplomáciai megnyilatkozások magyar vonatkozásaikat illetően is jelezték a mélyben feszülő ellentéteket. A Foreign Office szóvivője például - a Népszava június 17-i híre szerint - kijelentette, hogy Magyarországot nem csak az előkészítő értekezletre hívják meg, hanem felkérik, vegyen részt az Európa újjáépítésére irányuló terv kidolgozásában is. Ezzel szemben Molotov szovjet külügyminiszter a kelet-európai országok szovjet nagyköveteihez intézett június 22-i körtáviratában kijelentette: „Azon leszünk az értekezleten, hogy a megfelelő gazdasági intézkedések kidolgozásába bekapcsolódhassanak más, a német megszállás által sújtott és a Németország feletti győzelem kivívását segítő szövetséges európai országok is, de tiltakozni fogunk a volt csatlósok bevonása ellen, ideértve Ausztriát is, valamint a volt semleges államokat is." 8 Ennek - az egyébként a magyar közvélemény elé nem került - álláspontnak a felvetése természetesen eleve hátrányt jelentett Magyarországnak a segélyprogramban való részesedése szempontjából. Ezek ismeretében, illetve az utóbbi álláspont ellenére megkezdte felkészülését a magyar kormány a várható nemzetközi értekezlet-sorozatra. Bedé István londoni magyar diplomáciai képviselőt felszólították, hogy utazzon Párizsba a június 27-én induló háromhatalmi megbeszélés közvetlen figyelemmel kísérése céljából. Július 2-án a Gazdasági Főtanács megbízta a pénzügyminisztert, hogy Bedé követ részére a párizsi megbízatásánál való felhasználás céljából Magyarország újjáépítési szükségleteinek gyors áttekintésére alkalmas vázlatot készíttessen. Ezzel kapcsolatban megállapította - az éppen kidolgozott hároméves tervben foglaltakkal nem éppen összhangban -, hogy az ország külföldi újjáépítési hitelszükséglete a hároméves terv keretében - a háborús károsodási kulcs arányában - mintegy évi 300 millió dollárra tehető. A tájékoztatókat ennek megfelelően kérte kidolgozni. 9 A június 27. és július 2. között lezajlott párizsi konferencia azután lehervasztotta a reményeket: július 2-án Molotov szovjet külügyminiszter elutasította a Marshall-tervben való szovjet részvételt. Ebben az elutasításban szerepe volt többek között Varga Jenő magyar származású szovjet akadémikusnak is. A szovjet külügy számára készített jelentésében - amelyet Molotov utasítására bemutattak a szovjet vezetőknek, így elsősorban Sztálinnak, Beríjának, Zsdanovnak, Mikojánnak - nem kifejezetten az amerikai és a szovjet érdekek közelítésének útjait kereste. Azt hangsúlyozta, hogy a Marshall-terv az Egyesült Államok közelgő gazdasági válságának enyhítését szolgálja. „Ha már az Egyesült Államoknak a saját érdekében át kell adnia sok milliárd dollárnyi 34