Levéltári Szemle, 48. (1998)
Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez / 16–24. o.
a SZEB elnökhelyettesén keresztül Vorosilov marsall - a nyugati missziók tudta nélkül - a magyar kormányt 1945 augusztusában 400-450 ezer magyarországi német kitelepítésére. Ennek a kérdésnek a megtárgyalását a SZEB ülésein elsősorban W. S. Key amerikai tábornok szorgalmazta, hiszen a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20-i döntése értelmében az amerikai megszállási övezetbe kellett a magyarországi svábokat kitelepíteni. 20 A svábok kitelepítése tekintetében elfoglalt hivatalos amerikai álláspontot pontosan jellemzi szóhasználatuk: az amerikai misszió vezetője beszámolójában a „tartós világbéke megteremtése érdekében tett hazatelepítésről" beszélt. A nyugati delegációk eredeti szándékaikkal ellentétben kényszerültek a SZEB fórumain foglalkozni a svábok ügyével, mivel az eljárás kegyetlenségéről és igazságtalan voltáról számtalan értesítést kaptak magyarországi németektől és magyaroktól egyaránt. (E tekintetben is az amerikai fél játszott kezdeményező szerepet, bár a kitelepítések „szervezett és emberséges" lebonyolítása érdekében vajmi keveset tehetett.) Hozzávetőleg minden harmadik SZEB ülésen kerültek szóba a magyar fegyveres testületeket, a hadsereget vagy a rendőrséget érintő ügyek. A Fegyverszüneti Egyezmény 1/c pontja kötelezte Magyarországot 8 gyaloghadosztály kiállításával részt vállalni a Németország elleni háborúban. Ennek a katonai egységnek a sorsát, valamint a magyar hadsereg 1945 késő őszén történt drasztikus létszámcsökkentését és ennek következményeit vitatták meg az ellenőrző bizottságban. A magyar rendőrség ügyeit elsősorban az amerikai misszió feszegette, nyugati értelmezésben a kommunisták feltűnően magas aránya ebben a testületben a demokrácia fenyegetettségének a jele volt. Aránylag gyakran, huszonegy alkalommal kerültek napirendre különböző kulturális és sajtóügyek is. A Fegyverszüneti Egyezmény 16. pontja az ország kulturális életének és hírközlésének fontosabb eseményeit - irodalmi termékek kiadását, színházi- és mozielőadások megtartását, rádióállomások vagy a postaszolgálat működtetését - mind a SZEB előzetes jóváhagyásához kötötte. Az Egyesült Nemzetek elleni propaganda címén - melyet a Fegyverszüneti Egyezmény 15. pontja tiltott - az angolok és az amerikaiak rendszeresen tűzették napirendre a nyugati missziókat ért különböző sajtótámadásokat. (A legnagyobb nyugati felháborodást kiváltó eset a Szabad Nép 1946. januári cikke volt, melyben a szerző az angol és az amerikai misszió - magyar költségen folytatott - pazarló életmódját támadta. 21 ) Valamivel ritkábban, minden második-harmadik alkalommal került a testület elé Magyarország nemzetközi diplomáciai kapcsolatainak a témája vagy a magyar és külföldi háborús bűnösök elfogásának és elítélésének az ügye. Két és fél év alatt összesen tizenöt alkalommal vitatták meg a felek hivatalos ülésen a magyar belpolitikai élet fontosabb eseményeit - választásokat, belpolitikai csatározásokat, vezető közéleti személyiségek letartóztatását, pártok és pártpolitikusok küzdelmeit. Közel ugyanilyen sűrűn, összesen tizenhárom alkalommal tárgyaltak a delegációk a bizottság működésének elvi kérdéseiről. A leggyakoribb téma a potsdami konferencia nyomán esedékessé vált alapszabály-módosítás és a missziók viszonyának (újra-)szabályozása volt. Mint arról korábban már szó esett, az e téren tett kétlelkű amerikai próbálkozások nem jártak kézzelfogható eredménnyel, az angol külpolitika pedig 1945 nyara után már nem a SZEB működésének revíziójában, hanem a békeszerződések mielőbbi ratifikálásában kereste a helyzet megoldását. Tíznél kevesebb alkalommal tárgyaltak a felek Magyarországra került szövetséges katonák és civilek sorsáról, a fizetendő magyar jóvátétel, a magyarországi német tulajdonok kérdéséről vagy a magyar gazdaság állapotáról. 22
