Levéltári Szemle, 48. (1998)

Levéltári Szemle, 48. (1998) 4. szám - Cseh Gergő Bendegúz: Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez / 16–24. o.

Mindössze három alkalommal került az érdeklődés homlokterébe a szlovákiai magyarok háború utáni, köztudomásúan viszontagságos sorsa, valamint a nyugatra került magyar ingóságok ügye. Az ülések napirendi pontjainak számszerű összevetése természetesen nem tekinthető a résztvevő felek érdekeltségeit és törekvéseit jelző egzakt mutatóként, a napirendre tűzött kérdések nagy vonalakban mégis jelzik az egyes missziók működésének irányait. Másrészt jelzi az összevetés azt is, hogy a korszak magyar történelmének mely területein szolgáltathatnak adalékot az ismertetett jegyzőkönyvek. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság ülései a magyar történelem gazdag historiográfiájú időszakának kevéssé ismert, részleteiben pedig egyáltalán nem publikált fehér foltjai. Az ülések megmaradt írásos anyagai - és a bizottság egyéb dokumentumai - a magyar politika-, had-, gazdaság- és diplomáciatörténet fontos forrásai lehetnek, egyúttal a világháború után nagyhatalmi politika egy vékony szeletét is megvilágíthatják. JEGYZETEK 1 Foreign Relations of the United States. Diplomatic Papers. (a későbbiekben FRUS) 1945. vol. IV. Europe, Washington, 1968. 802-803. 2 FRUS, The Conferences at Málta and Jalta, 1945, Washington 1955. 238-245. 3 Az amerikai és angol diplomácia ennek pontos tudatában alakította ki az olaszországi megszállás intézményeit. Az 1943. szeptember 29-én aláírt olasz kapitulációs szerződés, mely az olaszországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállításáról is rendelkezett, egyáltalán nem nevesítette a bizottság munkájában résztvevő országokat. A dokumentum alapján az egyesült nemzeteket képviselő ellenőrző bizottság a szövetséges főparancsnok általános irányítása alatt működött. A felállított három testület - a Szövetséges Katonai Kormányzat, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és az Olaszországi Tanácsadó Testület - közül kettő kizárólag megfigyelői státuszt biztosított a szovjet képviselőknek. Egyedül a Tanácsadó Testületben voltak egyenrangúak a felek, ennek hatásköre azonban csak a szövetségesek itáliai politikájának az összehangolását célzó javaslatokra terjedt ki. Az olaszországi szövetséges megszállási intézményekben már 1943 és 1945 között megmutatkoztak azok az egyenlőtlenségek, melyek a kelet-közép-európai ellenőrző bizottságokat jellemezték a későbbiekben: a döntéshozatal egyoldalúsága, az utólagos tájékoztatás, az információk és a dokumentumok visszatartása. Ennek ellenére bizonyos területeken - mint például az országon belüli közlekedés vagy a helyi kormányszervekkel való kapcsolattartás - a nyugati fél Olaszországban több jogot biztosított keleti szövetségesének, mint amennyit néhány éven belül képviselői élvezhettek Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon. (Az olaszországi és a kelet-középeurópai ellenőrző bizottságok tevékenységével kapcsolatban nem elhanyagolható szempont, hogy - bár mindegyik a békeszerződések megkötéséig működött formálisan - az előbbi 1945 elején a tényleges ellenőrzési hatásköröket az olasz kormányra ruházta át.) 4 FRUS 1944. vol. III. 907. 5 Review of political events in Hungary January-October 1946. National Archives, Washington D. C. Record Group: 84. Budapest Legation Files 711.9. 6 National Archives, Washington D. C, Record Group 84. Budapest Legation Files 711.9. 7 FRUS 1945. vol. IV. 810. 8 Commanding General's Narrative Report of Operations United States Military Representation on the Allied Control Commission for Hungary. Department of the Army, The Center of Military History, Washington DC 8-3.3 BA 9 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Budapest 1966. 656. 10 uo.: 666-667. 11 FRUS 1945. vol. IV. 844-847. 12 Natinal Archives, Washington D. C. Record Group: 84 Budapest Legation Files 711.9. 13 FRUS 1945. vol. IV. 842-844. 14 Lásd erre vonatkozóan: Geir Lundestad: The United States, Great Britain and the Origins of the Cold War in Eastern Europe in: The American "empire" and other studies of US foreign policy in a comperative perspective. Norwegian University Press/Oxford University Press, 1990. 143-175. 15 A hivatalos külügyi álláspontoktól való eltérésre azért volt lehetőségük, mert a SZEB résztvevői katonai delegációk voltak a hadügyminisztérium irányítása alatt, a külügyminisztériumokkal csak konzultáltak, illetve egyeztették politikai jellegű lépéseiket. Eltérő volt az angol és az amerikai képviselet szerkezete és sátusa is: míg az Egyesült Államok különálló politikai missziót tartott fenn az 1944 decemberében kinevezett Arthur Schoenfeld vezetésével a State 23